Gazdafórumot tartottak május 28-án a maksai Benke-kúriában, az esemény házigazdája Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Könczei Csaba parlamenti képviselő volt. Meghívottként előadást tartott Nagy István, Magyarország agrárminisztere, aki beszélt az unió és a gazdák problémáiról, majd válaszolt a teremből érkező kérdésekre.
Tamás Sándor elnök megköszönte a közel háromszáz gazdának és községi elöljárónak a jelenlétet és a „megható érdeklődést”. Nagy István miniszternek pedig azt, hogy a közelgő európai parlamenti választások előkészítésének forró időszakában is időt szakított arra, hogy megossza tapasztalatait és tudását a háromszéki gazdákkal. Tamás Sándor az európai választásokon való részvételre kérte fel a gazdákat, hiszen a RMDSZ részéről eddig is a legmegfelelőbb módon képviselték a gazdák gondjait uniós szinten. Szerinte nem igaz, hogy kicsik vagyunk és nincs beleszólásunk a dolgok alakulásába, mert a Fidesz 15 képviselőjével közösen sikeresen képviselték például a családi gazdaságok ügyét, a békepártiságot és hatásosan kiálltak a genderlobbival és az uniós bevándorlási politikával szemben.
Gazdapártibb agrárpolitikát
Nagy István beszédének elején tiszteletre méltónak nevezte a háromszéki gazdák munkáját, hiszen gyönyörű a határ, és a gazdák ereje a földeken is látszik. A miniszter megköszönte a magyar állam által fenntartott erdélyi falugazdász hálózat munkáját, hiszen az unió bonyolult és bürokratikus rendszerében sikerült eligazítani a gazdákat, és sok segítséget nyújtottak abban, hogy az unió pályázati és támogatási lehetőségeivel élni tudjanak. A miniszter többször elismételte, hogy senki sincs egyedül, közösen kell felemelnünk a hangunkat, hiszen „senki sem érdekelt abban, hogy sikeresek legyünk”, és nem szabad kiadnunk a kezünkből a döntési lehetőséget.
A miniszter azt szeretné, hogy a következő hét év, vagyis a 2028-tól kezdődő agrárpolitika jóval gazdabarátibb legyen. Mivel július 1-jétől év végéig Magyarország tölti be az unió soros elnökségét, mindent megtesz azért, hogy már a következő hétévi agrárpolitika alapjait leszögezzék, és ne a zöldek (környezetvédők) határozzák meg, hanem a gazdák, hogy mi kerül bele. A miniszter szerint szinte „vérre mennek” a zöldekkel való tárgyalások, viták, hiszen az uniós Green Deal (zöldmegállapodás) által a lobbijuk és nyomásuk eredményeként sok olyan feltétel vált kötelezővé, amelyek megkeserítik a gazdák életét. „Vissza kell térni a normalitás útjára” – fogalmazott a miniszter.
Az uniós szinten életbe lépett zöldmegállapodás mellé nem készült semmiféle hatástanulmány, kutatómunka a gazdák versenyképességének a megtartására, és ezt a jövőben nem lehet így hagyni – húzta alá Nagy István. A megállapodást szemfényvesztésnek és képmutatásnak nevezte, amely egyáltalán nem a gazdák érdekeit és az életminőség javítását tartja szem előtt.
A miniszter beszélt az ukrán gabona problémájáról is, amelyre az unió nem akar megoldást találni. Az orosz–ukrán háború kitörésekor az unió vámmentessé tette az ukrán gabona- és élelmiszertermék-behozatalt és így az olcsó ukrán gabona elárasztotta az unió több országának piacát. Sőt, az érintett országokban az unió meg akarta tiltani a minőségi és beltartalmi vizsgálatok elvégzését az ukrán termékekre, miközben olyan igazságok derültek ki, hogy a termékek az unió szintjén húsz éve betiltott vegyszermaradványokat tartalmaznak. Ezt a miniszter az unió részéről árulásnak nevezte, és úgy látja, valahogy megálljt kell parancsolni az efféle praktikáknak.
Együttműködés, szövetkezés, fejlesztés
Nagy István a gazdákat együttműködésre és szövetkezésre ösztökélte, hiszen ha fent akarunk maradni és továbbra is a mezőgazdaságból megélni, akkor ez elkerülhetetlen a mostani viszonyok közt, és ébredjünk már rá, hogy „nem szabad csak magunkkal és csak a saját gondjainkkal foglalkoznunk”. A szövetkezés előnyeként említette a termékek jobb értékesítési lehetőségét, hiszen ha közösen létesülnek tárolókapacitások, akkor a legmegfelelőbb időben, a legjobb áron tudjuk termékeinket eladni a piacon. Vagy ha nagy mennyiségben vásárolunk vegyszereket, műtrágyát, biztosra vehető, hogy a gyártó vagy forgalmazó kedvezményesebb áron adja a szövetkezetnek el az illető termékeket.
Nagyon fontosnak tartja a fogyasztók orientálását is a hazai termékek felé, hiszen ez a legegészségesebb, és ha valamivel olcsóbb is az importáru, de „a minőségen nem szabad spórolni”. Tudatosítani kell a fogyasztóban, hogy az élelmiszert előállító lehet hogy pontosan a tőszomszédja, és ha a hazait veszi, ezzel a szomszéd megélhetését is biztosítja és segíti.
A miniszter azt is elmondta, hogy sok uniós képviselő a mezőgazdasági támogatások teljes megszüntetésének a híve, és ezért szeretné a július 1. és december 31. közötti magyar elnökségi időszakban az új, 2028 utáni agrárpolitika alapjait és a mezőgazdaság jövőbeli fejlesztésének koncepcióját körvonalazni. Ennek kidolgozásához a háromszéki gazdák javaslatait is kérte.
Tamás Sándor elnök köszönetét fejezte ki, hogy a magyar állam pályázati pénzeket biztosított az erdélyi mezőgazdászoknak. Elmondása szerint a 15 000 eurós kisgazda-támogatást a megyéből 1154 családi gazdaság használta ki, valamint a feldolgozás korszerűsítésére vonatkozó pályázati lehetőséget 20 nagy cég vette igénybe. Könczei Csaba kiemelte, hogy Kovászna megye országos szinten az elsők között van a támogatási és uniós pályázati pénzek lehívásában, a 2007 és 2023 közötti időszakban a mezőgazdaság fejlesztésére 515 millió euró jött be a megyébe, ami közel 3000 eurót jelent hektáronként. Örömmel közölte, hogy a terméktároló kapacitás a 90-es évekhez képest a tízszeresére növekedett.
Kérdések és válaszok
A teremből érkezett kérdésre válaszolva, miszerint a pályázást nehezíti az önrész előteremtése, hiszen a kereskedelmi bankok nem mindig nyitottak a mezőgazdaság finanszírozására, Nagy István miniszter elmondta, a 2023 és 2027 közötti vidékfejlesztési stratégiát ők úgy fogadtatták el, hogy uniós pénzekből a hitelt felvevő gazda kamattámogatást igényelhet.
A tej alacsony átvételi árának kapcsán a miniszter válaszában kiemelte, hogy államilag nincs lehetőség és eszköz a piaci árak szabályozására, és az anyaországi tejtermelők is hasonló nehézségekkel küszködnek, a jövedelem, nyereség a feldolgozónak jut. Optimális esetben a legjobb megoldás az integráció lehetne, ahol a termelő részes a tejfeldolgozó gyárban is – mondotta. Addig is az egyetlen megoldást az jelenthetné, ha a tejtermelő csökkenteni tudná az önköltségi árat. Ez pedig fejlesztés, a gazdaság korszerűsítése nélkül nem lehetséges. Ezért tartja fontosnak, hogy minél többen, bátran pályázzanak az uniós vidékfejlesztési alapokra és a pályázati pénz segítségével vásárolják meg a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket, berendezéseket.
A tíz hektárnál nagyobb gazdaságoknál kötelező ugaroltatási kérdésre válaszolva Nagy István elmondta, hogy nagy viták eredményeként és a több uniós országban szervezett tavaszi gazdatüntetés hatására sikerült elérni, hogy a kötelező 7 százalékról lecsökkentették a parlagon hagyandó termőföldek arányát 4 százalékra, de így is Isten elleni véteknek nevezte a termelés felhagyását ekkora területen.
A miniszter egyetértett a teremből kérdést feltevővel, és hátborzongatónak nevezte azt az uniós praktikát, miszerint a referenciaévben meglevő, a gazdaságban tartott állatokra éveken keresztül igényelhető támogatás, amikor lehet, hogy azok már rég a vágóhídon végezték vagy eladásra kerültek. Szó volt a szintetikus tejről és húsról is. Szerinte ezek nem nevezhetők sem tejnek, sem húsnak. A miniszter elmondta, hogy rövidesen a kormány elé viszi azt a törvényt, amely szigorúan szabályozza azok piaci elnevezését, a csomagolásra kötelezően feltüntetett összetételt.
A teremből az egyik felszólaló a medveprobléma megoldásának lehetőségéről kérdezte a minisztert. Nagy István szerint az uniós képviselők többsége „környezetvédelmi szemüvegen át látja a világot”, és nehéz meggyőzni őket a medvék által okozott károkról. Viszont ha náluk van probléma (pl. Franciaországban a farkasok elszaporodása okozta sok állat pusztulását), már rögtön megmozdulnak és engedélyezik az állomány ritkítását, akár az állatok kilövését is.
A méhészek kérdésére, miszerint a méhészet alultámogatott és sokan felhagynak a méhészettel, a miniszter – aki egyébként az irodája erkélyén is méhcsaládokat tart –, abban látja a megoldást, hogy végre sikerüljön megértetni a képviselőtársakkal, hogy „mézet lehet importálni, de beporzást nem”. Szerinte a méhek nélkül minden hatodik élelmiszer eltűnne a piacról, ez pedig hatalmas veszteség lenne mindenkinek.
Látogatás egy fiatal gazdánál
A gazdanap folytatásaként Nagy István Bodokon meglátogatta egy fiatal gazda, a 34 éves Ferenc Alpár tehenészetét, aki több mint 30 hektáron termel takarmányt 34 fejőstehenének és a növendékeknek. A fiatal gazda már többször pályázott a vidékfejlesztési ügynökségnél, most gépvásárlási pályázatára várja az eredményt. A miniszter nagyon elégedett volt a fiatal, a jövőt képviselő gazda munkájával és a tenyésztett pirostarka állomány minőségével.
