A választási kampány hevében politikai témává növekedett Baróton a fakivágás. Néhány hete, május közepén Benedek-Huszár János polgármester tett közzé közösségi oldalán egy régi, a római katolikus templom környékét a maihoz képest nagyon másképp mutató képeslapot. A képaláírásban úgy fogalmazott, évszázaddal ezelőtt a ma már műemlék vagy műemlék jellegű épületeken nem nőttek túl a fák, a tágasabb, szellősebb térben „az épületek nemes homlokzata” büszkén mutatkozhatott meg. Ezt a jelleget szeretnék a közeljövőben visszaadni – írta. A városlakók közül sokan felzúdultak, mondván, az egészséges fákat ne bántsák, úgy szép minden, ahogy van. A kivágásra ítélt fák egyelőre – várhatóan júliusig – még megmaradnak.
Ne bántsák a fákat!
Bejegyzésében a városvezető kitért arra is, hogy a tervezett intézkedések nem érintenék a templom körüli, mára már a városkép részévé vált, közel négy éve az önkormányzat jelentős hozzájárulásával megmentett gesztenyefákat. Azon fákat viszont igen, amelyek mérete vagy elhelyezkedése nem megfelelő, vagy amelyeken a környéket bepiszkító, folyamatos károgásukkal a lakók életét megkeserítő varjú- és csókakolóniák fészkelnek. „Olyan közterületekben hiszünk, ahol a növényzet nem eltakarja, hanem harmonikusan kiegészíti, keretezi a városképet adó épületeink látványát” – fogalmazott.
Sok baróti azon nyomban véleményt nyilvánított. A legtöbben arra kérték a polgármestert, a fák maradjanak a helyükön: ha bántják őket, a város válik élhetetlenebbé, hiszen árnyék nélkül marad a központ egyik legjelentősebb része. Voltak, akik főleg a madarak visszaszorításának kulcsát látták az intézkedésben, és egyetértettek a polgármesterrel.
A Baróti Szabó Dávid Középiskola XI. D osztályos tanulói közleményben szólaltak fel a fák érdekében. Környezetvédelmi szakos diákokként úgy vélik, a fák szerepe nem csak a város díszítésében áll, hanem számos egyéb módon vesznek részt abban, hogy jobb, emberibb körülmények közt teljenek hétköznapjaink. A város nem lesz több, ha a városháza által kivágásra megjelölt fákat kivágják – írták. Hasonlóképpen a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a középiskola diáktanácsa is: a fák az élet megtestesítői, eszmei értékük van, hiányuk kiüresítené a várost. A diákcsoportok a Diákdomb előtti téren készített fényképeket is csatoltak felszólalásaik mellé.
A választási kampány részévé a Magyar Polgári Erő (MPE) baróti szervezete tette a fakivágást. Az MPE listavezetői által a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca találkozásánál tartott sajtótájékoztatón Velencei Piroska a fák környezetmeghatározó szerepét emelte ki: szebbé és élhetőbbé teszik a várost azok a fák. „Fontosak azokon a napokon, amikor forrón süt a nap, mert árnyékukban meg lehet szusszanni, a templomi ünnepeken ott készülnek a fényképek, és szeretik a diákdombi iskolába járó tanulók is. Nem szabad csak fűben és virágban gondolkodni, a fáknak is nagy szerepük van abban, hogy szebb a városunk” – mondotta.
Bán István arról beszélt, szerinte a polgármester nem azért akarja kivágni, mert sok a fészek rajta – szerinte meg lehet nézni, összesen egy fészek található a fákon –, s nem is azért, mert takarják a templomot, illetve az iskolát, hanem mert készül a város írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját megünnepelni, s a megemlékezés egy fontos részét szervezné arra a helyre, ahol a fák állnak. A Benedek-Huszár János legfőbb kritikusának szerepét magára vállaló tanácstag szerint az is szerepet játszik a fakivágásban, hogy útban lennének az eseményt megörökítő filmesek drónjainak. Kisgyörgy Tünde arra szólította fel Benedek-Huszár János polgármestert, hogy szeptemberig, azaz amíg az új tanács fel nem áll s nem adja áldását a fakivágásra, maradjon minden a régiben.
Csupán tájrendezés zajlik
Benedek-Huszár Jánost írásban kerestük meg, s tettük fel kérdéseinket az ügyről. Válaszát három nap után kaptuk meg, ebben két nap haladékot kért, majd annak lejárta után üzenetben azt írta, nem szokása a válaszadás elől kibújni, de tanácsülés előkészítése, versenytárgyalás lefolytatása és a kampány foglalja le idejét, azaz nem fog tudni a következő időszakban válaszolni. Válaszul jeleztük, nem várhatunk, hiszen a fakivágás a kampány részévé vált. Újabb üzenetében csak annyit írt, számára ez nem kampánytéma.
A közösségi oldalán azt írta, a Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete két társelnökével, Egyed Emőkével és Benkő Lászlóval, Tókos Huba kertészmérnökkel és Szőcs Lilla építésszel a helyszínen jártak – ezt közösen készített fényképpel támasztotta alá –, és közösen állapították meg: a Diákdomb környékét rendezni kell. A Régió Rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott, valójában nem is lenne ügy a fakivágás, ha az ellenzék nem kapaszkodott volna bele. Csak az elmúlt években közel százötven fakivágási igényt jelentettek be a hat településről, faültetést pedig senki nem kért. Két éve vihar döntött ki több fát, ami már jelezte, a kérdésre oda kell figyelniük. Úgy vélte, nem nagyra növő fákat, hanem gyepszőnyeget, alacsonyabb és magasabb cserjéket és legtöbb öt-hat méter magasra növő fákat kell ültetni, hogy a történelmi épületeinkre való rálátást ne zavarja semmi. Benedek-Huszár János a rádióhallgatóknak azt ígérte, a fakivágást „erőből” nem viszi végig, sőt, az említett fiatal szakemberekből a városháza külső szakértő csoportját hozza létre, s minden zöldövezetet érintő kérdésben kikéri véleményüket.
A polgármester azt viszont elismerte, hogy a tervezett fakivágásnak köze van a közelgő városünnephez. Mint mondotta, a Barót 800 nevet viselő rendezvény során központi szerepet kap a Diákdomb.
