A múlt hétIsmét tüntettünk — Kuti János

2009. február 10., kedd, Nemzet-nemzetiség

Miután a győzedelmes kormánypártok eltüntették György Ervint, a prefektust, és most a többi magyar tisztségviselőt akarják eltüntetni, hát éppen ideje volt nekünk is az eltüntetések miatt ellentüntetni. Ha már a köztisztségviselőknek reménytelen megnyilvánulniuk, mert úgysem kapnak nagyobb fizetést, ők is részt vehettek volna a vasárnapi megmozduláson.

Végre nagy egyetértés mutatkozott a civil szereplők és politikai képviselőink között. Jobb lenne, ha a választásokat is az egyház szervezné, mert akkor többen mennének el szavazni. Most sokan kitüntették jelenlétükkel a tüntetést. A költő szavait parafrazálva, hogy ti. „Nekünk Mohács kell", mondhatnám, hogy: nekük román prefektus kell! Mert akkor felébredünk délibábos álmainkból, és esetleg még össze is tudunk tartani. Bár esetleg korábban is ráébredhettünk volna arra, hogy mi lesz az eredménye az állandó széthúzásnak. Másképp alakulhatott volna minden, ha sokkal többen elmegyünk szavazni is. Itthon mondhatjuk a magunkét, a többség nem érti, mert ugyebár nem az állam nyelvén mondjuk. Ha meg kivisszük például az Európai Parlament elé, azok még annyira sem értik. A román képviselők azt fogják mondani, hogy ezek itt ni, elvesztették a választásokat, és akkor mit akarnak? És az „europarlamenterek" szokás szerint igen-igen fognak csodálkozni, és ők is azt kérdik: valóban mit akarunk? Autonómiát? Azt meg minek, mikor azt is hallják közben, hogy nálunkfelé milyen jól meg vannak oldva a nemzetiségi problémák. Ha ez sem elég, akkor úgy tesznek, mint Dragoş Florin David brassói képviselő, aki azt az ijesztő kérdést tette fel Strasbourgban, hogy: „hova jutnánk, ha az egymilliónyi román munkavállaló autonómiát kérne Spanyolországban?" Ezzel nem a román munkavállalókat akarta elijeszteni a spanyolországi autonómia kérésétől, hanem az EP képviselőinek egy részét. Gondolom, a spanyolokat nem tudja megijeszteni, mert náluk elég jól működő autonómiák vannak. „Az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni" — mondta az EU igazságügyi biztosa, Jacques Barrot. Fölöttébb érdekes! Tehát ha több százezren sérelmeznek egy dolgot, azt nem tudják orvosolni, de azt igen, ha valakinek véletlenül, vagy készakarva, rálépnek a tyúkszemére. Egyéni joga mindenkinek a saját tyúkszeme védelme. Csak azt mindenkinek külön-külön kell kérnie. Sok állampolgár közös óhaját nem lehet teljesíteni. De mindenki kis gondjával szívesen foglalkoznak. Gondolom, azért, mert ahhoz nagyon sok ember kell, és azoknak lesz elfoglaltságuk, jó megélhetésük is belőle.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 433
szavazógép
2009-02-10: Gazdakör - x:

Hírlugas — Ferencz Csaba

A második részlet
Az Országos Kifizetési Ügynökség a napokban utalja a gazdák bankszámlájára a legalább három szarvasmarha után járó támogatás második részletét. Erre a szakminisztérium január 20-án utalt át a kifizetési ügynökséghez 307 millió lejt, ebből törleszti a nemzeti kiegészítő támogatások nagy részét az állattenyésztésben: 202 millió lej szükséges a szarvasmarhák után járó támogatásra, a fennmaradó 105 millióból a juhok után járó támogatás egy részét törlesztik.
2009-02-10: Nemzet-nemzetiség - x:

Nem törik meg a tömbmagyar vidékeket... (Határhelyzetek) — Sylvester Lajos

Ne engedjük el a fülünk mellett a fontos hírt: a Krónika kommentárja szerint (2009. február 6—8.) Traian Băsescu államfő Budapesten a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjújában leszögezte: ,,Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében." Az államfő elképzelése szerint — amennyiben lehet — tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. ,,Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyent tenni."