Vasárnap este, tíz óra. Véget ért a két választás: az önkormányzati és az európai parlamenti, kezdődik a voksok számolása, ám éjfél előtt az egyedüli országos Curs-Avangarde exit poll adatait értelmezik politikusok és elemzők egyaránt. Egy szó mint száz: nem végeredmény, hanem közvélemény-kutató intézetek által készített, szavazást követő felmérés ez, mely hozzávetőlegesen jelzi a várható végeredményt.
Az exit poll adatai az EP-választások tekintetében négy nyertes – azaz 5 százalék fölött teljesítő – pártot, vagy pártszövetséget jelölnek meg. Az erdélyi magyarság számára a legfontosabb e négyes lista utolsó helyezettje: az exit poll szerint az RMDSZ eléri az 5 százalékot. Ismételten hangsúlyozandó, ez nem végeredmény, ám fél tizenegy tájékán nyilatkozott Kelemen Hunor, az érdekvédelmi szövetség elnöke bizakodva, hogy az RMDSZ valóban elérheti az 5 százalékos küszöböt, így az ismertetett vasárnap esti adatok legfontosabbja ez a negyedik helyezés.
A második figyelemre méltó tény, hogy az EP-választásokon a szélsőséges alakulatok kevesebb szavazatot kaptak, mint amire ők maguk is számítottak, s mint amit a korábbi felmérések jeleztek. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 14 százalékot ért el, míg a Diana Șoșoacă féle SOS pedig 3 százalékkal az EP-n kívül marad. Ez mindenképp 20 százalék alatti teljesítmény, ami továbbra sem örvendetes, sőt, de mindenképpen jobb, mint az előrevetített 25 százalék. Az AUR a második politikai alakulat az EP-választásokon a maga 14 százalékával, ez jelzi valós politikai súlyukat.
Az EP-választások nagy nyertese a szociáldemokraták és a liberálisok pártszövetsége a maguk 54 százalékával, amely lényegesen több annál, amit korábban előrevetítettek. Az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 11 százalékot ért el, legnagyobb teljesítményüket viszont nem az EP-választásokon hozták, hanem az önkormányzatin, ahol Nicuşor Dan tekintélyes előnnyel – 45 százalékkal – másodszor nyerte el Bukarest főpolgármesteri székét. Esti beszédében is szenvedélyesnek és elszántnak mutatkozott, ellentétben a többi, jobbára fáradtan nyilatkozó politikussal. Folytatva az önkormányzati eredmények értékelését, a megyei tanácsok esetében szintén a szociáldemokraták viszik a pálmát 35 százalékkal – a pártelnök, miniszterelnök Marcel Ciolacu szerint minden önkormányzati tisztség tekintetében ők a nagy nyertesek –, őket követik a liberálisok 28 százalékkal, s az AUR 12 százalékkal a harmadik. Az előrejelezések szerint az RMDSZ önkormányzati síkon is tartja eddigi eredményeit, Kelemen Hunor becsülése alapján mintegy 200 polgármestert és négy megyeitanács-elnököt adhat majd a szövetség.
Ami tehát vasárnap késő este, szinte éjfél előtt látszott: több mint 9,3 millió romániai állampolgár élt szavazati jogával, az 50 százalék fölötti jónak tekinthető részvételi arány; az EP-választások nem hoztak olyan váratlan eredményt, ami radikálisan átrendezte volna a romániai politikai palettát; kezdődik az új választási kampány a leendő elnökjelöltek között, és vélhetően véget ér a szociáldemokraták és a liberálisok közötti mímelt érdekházasság, a kormánykoalíció megmaradhat ugyan, de már az önkormányzati választások előtt is felszínre bukkantak a komoly helybéli érdekellentétek, s nemcsak hogy nem szerették, hanem átkozták is egymást. Következnek az új kérdések: kik lesznek az elnökjelöltek, ki lesz az új elnök?
Ez szeptember végén dől majd el, ám e választási folyamat egyik kiindulópontja az EP- és az önkormányzati választások végeredménye lesz. Csak bírják szusszal a szavazók is...
Székelyföldi szavazóközpont. Fotó: MTI / Veres Nándor