A Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerte a választásokat – jelentette be Marcel Ciolacu kormányfő tegnap este tízkor. A Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézet exit poll eredményei alapján a kormánykoalíció közös európai parlamenti listáját a választók 54 százaléka szavazta meg, az önkormányzati választásokon (ahol külön indult a két kormánypárt) 35 százalékot ért el a PSD, és 28 százalékot a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A tegnapi választások másik nagy győztese az AUR, amely 14 százalékkal második lett a kormánykoalíció mögött az EP-választáson, maga mögé utasítva a hárompárti jobboldali összefogást (ADU), amely idén alig 11 százalékot ért el; az önkormányzati választásokon mindkét alakulatot 12–12 százalékkal mérték. Az RMDSZ eredménye az EP-listán és az önkormányzatoknál is 5 százalék, de biztosat csak a szavazatok összeszámlálása után lehet tudni. Más pártok (köztük a Dacian Cioloș által alapított Reper) és a független jelöltek (köztük Dumitru-Silvestru Șoșoacă) nem közelítették meg az 5 százalékot a felmérések szerint.
Az EP-választáson többen szavaztak
Az önkormányzati választásokon reggel héttől este tízig a jogosultak 49,95 százaléka szavazott (2020-ban 46,02 százalék). Az EP-választáson a szavazásra jogosultak 51,12 százaléka vett részt (2019-ben 48,95 százalékuk). Az Állandó Választási Hatóság (AEP) választói névjegyzékében 18,98 millió választó szerepel, tehát kilencmilliónál többen járultak tegnap az urnákhoz.
Országszinten a legmagasabb jelenlétet Olt és Giurgiu megyében mérték (mindkettőben 61 százalék fölött), de négy erdélyi megyében (Szilágy, Bihar, Fehér, Beszterce-Naszód) is meghaladta az 55 százalékot. A legkevesebben (37,23 százaléknyian) Vaslui megyében mentek szavazni. Hargita és Kovászna megyében az önkormányzati választáson 50,99, illetve 50,74 százalékos volt a részvétel, Maros megyében 53,16, Szatmár megyében 50,18 százalékos. Az EP-választáson Kovászna megyében 51,48, Hargita megyében 52,29, Maros megyében 54,02, Szatmár megyében pedig 50,55 százalék szavazott. Két Temes megyei faluban, Krimárvárán és Dobrosdon, már délután meghaladta a 200 százalékot a szavazók aránya (akkor megyeszinten a 33 százalékot sem érték el). A dobrosdi rekord magyarázata a faluban levő kolostor, amelynek lakói tartózkodási engedélyük (flotant) alapján szavazhattak.
A külföldön tartózkodó román állampolgárok csak az EP-listákra szavazhattak, összesen 915 helyen. Külföldön az időzóna-eltérések miatt romániai idő szerint szombaton 22 órakor kezdődött a szavazás az új-zélandi Aucklandben, és hétfő reggel 8 órakor zárul a kanadai Vancouverben.
Kevesebb volt a jelölt
Az önkormányzati választáson 207 389 jelölt indult az idén, közel 20 százalékkal kevesebb a 2020-ban jegyzett 256 038-nál. A választási koalíciók közül a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), a Népi Mozgalom Pártjából (PMP) és a Jobboldal Erejéből (FD) álló Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) listáin szerepelt a legtöbb jelölt, összesen 10 784, az USR és a PMP közös listáin pedig 2009-en indultak. A PSD és a PNL a legtöbb településen külön jelölteket indított, szövetségként mindössze 845 jelöltjük volt hét megyében és Bukarestben. Az RMDSZ 8147 jelöltet indított, 1118-an pedig függetlenként szálltak versenybe. A polgármesteri tisztségért Nagybányán és Konstancán volt a legnagyobb versengés, ott 16, illetve 14 jelölt indult. A helyi önkormányzatok 20 százalékában ketten versengtek az elöljárói székért, 4 százalékában pedig egy-egy polgármesterjelölt indult csak. A megyei tanácselnöki tisztségért Máramaros megyében szállt harcba a legtöbb jelölt, a legkevesebb pedig Dâmboviţa megyében.
Az EP-választáson összesen 494 jelölt indult a Romániának járó 33 helyre, azaz közel 15-en versengtek egy mandátumért. Az idén 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt közül lehetett választani, utóbbiak között van Dumitru-Silvestru Şoşoacă, akit a múlt héten hatósági felügyelet alá helyeztek a jelöltségéhez szükséges aláírások meghamisításának gyanúja miatt. Az EP-jelöltek közül 22-en most is EP-képviselők, többen közülük polgármesteri vagy helyi tanácstagi tisztségre is pályáztak.
Incidensek
Szombaton – a kampánycsend napján – 665 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez, ezek 14 százalékának kivizsgálása még folyamatban van – jelentette ki vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog közlése szerint a belügyminisztériumi szervek összesen 97 bírságot szabtak ki, és 107 lehetséges bűncselekmény ügyében indítottak büntetőeljárást. Országszerte mintegy 42 800 rendőrt, csendőrt, tűzoltót, határrendészt és más belügyi alkalmazottat rendeltek ki a szavazóhelyiségek és a közbiztonság védelmére, és külön csapatokat bíztak meg a választási incidensek esetén való közbelépésre és a bejelentések kivizsgálására. A közúti közlekedést is megfigyelték, a mintegy 1600 rendőrt 850 technikai eszköz, köztük a légi rendészet (IGAV) helikopterei segítették ebben.
Vasárnap délutánig 722 bejelentés érkezett a rendőrséghez választási incidensekről, ezek közül 273 megalapozatlannak bizonyult. A hatóságok 165 lehetséges bűncselekményt vizsgálnak, 114 bírságot róttak ki több mint 126 ezer lej értékben, 112 esetben pedig figyelmeztettek. A közúti forgalomban több mint 11 200 személyt és 9000 járművet ellenőriztek, 2205 szankciót róttak ki és 40 bűncselekményt állapítottak meg.
Brassóban a függetlenként induló Nicolae Florin Dogar polgármesterjelöltet vasárnapra virradóan őrizetbe vették, mert pénteken este egy e-mailben halállal fenyegette az egyik szavazókörzeti választási iroda elnökét, mivel elégedetlen volt egy általa benyújtott petícióra érkezett válasszal.
Szatmár megyében magyarellenes telefonos üzenetek miatt két feljelentést is tett az RMDSZ. A román nyelvű sms szövege a következő volt: „Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnak egy igazi románra van szüksége! Adrian Cozma”. A PNL színeiben induló, de az AUR által is támogatott Adrian Cozma az RMDSZ-es Pataki Csaba megyeitanács-elnök fő kihívója.
A kormánypártok ünnepelnek, az RMDSZ óvatos
A Szociáldemokrata Párt (PSD) „megnyerte a választásokat, amit ma elértünk, az a románok belénk vetett bizalmát jelenti. (...) A románok értékelték a PSD által hozott kormányzati intézkedéseket” – nyilatkozta a vasárnap esti urnazárás után Marcel Ciolacu kormányfő, hangsúlyozva, hogy jobb eredményt ért el a párt, mint az előző választásokon, több EP-képviselőjük, megyei tanácselnökük, polgármesterük és tanácstagjuk lesz. Bukarest főpolgármesteri tisztségét azonban elveszítette a PSD: jelöltje, Gabriela Firea a szavazatok 25 százalékával második lett, miközben Nicușor Dan 44 százalékot sepert be. A harmadik helyre Cristian Popescu-Piedone került 13 százalékkal, fia, Vlad Piedone azonban megnyerte Bukarest 5. kerületében a választást. A liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sebastian Burduja 10 százalékot szerzett, az AUR-os Mihai Enache 4 százalékot, Diana Șoșoacă 3 százalékot. Ezt Nicolae Ciucă PNL-elnök úgy értékelte, hogy a választók igent mondtak az európai értékekre és elutasították a szélsőségességet; ezért megköszönte „annak a 2,3 millió románnak, aki a PNL-re szavazott, hogy a legerősebb jobboldali politikai erő lettünk Romániában”.
Nagyon szép kerek számot jósolnak az exit poll felmérések az RMDSZ-nek, amely meghaladja az ötszázalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az urnazárás, valamint a közvélemény-kutatások eredményeinek közzététele után Kolozsváron. Leszögezte: az eredmények a szavazatok összeszámlálását követően lesznek hivatalosak, de az alakulat bízik abban, hogy megőrizte képviseletét az uniós törvényhozásban, számításaik alapján az RMDSZ megszerezte a bejutási küszöb átlépéséhez szükséges 500 ezer szavazatot az európai parlamenti választáson. Az önkormányzati megmérettetésről elmondta: a szövetség várhatóan meg tudja őrizni a négy évvel ezelőtti választáson megszerzett tisztségeket, mindenekelőtt a 200 polgármesteri mandátumot és a négy tanácselnöki helyet. Hozzátette: nagyon nehéz kampányon van túl az RMDSZ, és köszönetet mondott azoknak, akik „megértették a választás tétjét, és akik szavazatukkal támogatták az RMDSZ jelöltjeit”.
A szavazatszámlálás megkezdése után, az első részeredmények alapján azt lehet tudni, hogy Hargita megye tanácselnöki tisztségében változás következik be, Borboly Csaba helyét Biró Barna Botond veszi át. Székelyudvarhelyen hárman versengtek a tisztségért, és az RMDSZ jelöltje, Szakács-Paál István legyőzte az újrázni akaró Gálfi Árpádot. Csíkszeredában a tisztségben levő Korodi Attila nyert újabb mandátumot, a Maros megyei Szászrégenben (ahol a magyarság a lakosság negyedét sem teszi ki) Márk Endre tud újrázni a román lakosság jelentős részének támogatásával. A jelek szerint Maros megye tanácselnöki tisztsége is az RMDSZ-nél marad, Marosvásárhelyen pedig Soós Zoltánnak volt nagy előnye Dorin Florea korábbi polgármesterrel szemben. Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor 38 szavazókörzet eredményeinek összesítése alapján 65 százalék fölött áll, és Szatmár megye élén is az RMDSZ-nek kedvez a zászló.
