Az átlagos készpénzjövedelem háztartásonként 6644 lej volt havonta (2659 lej/fő), ez 10,8 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, a természetbeni jövedelem pedig 531 lejt tett ki (213 lej/fő), ez 13 százlékkal nőtt 2022-höz képest. A fizetések és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek háztartásonként havi 4794 lejt tettek ki, arányaiban ez volt a legfontosabb bevételi forrás, a jövedelmek 66,8 százléka, ám ez 2022-höz képest 0,3 százalékponttal csökkent.

A háztartások összjövedelméhez jelentős mértékben hozzájárultak a szociális segélyekből származó bevételek, háztartásonként havi 1464 lej (2023-ban a bevételek 20,4 százalékát jelentették, míg egy évvel korábban 19,9 százlékát), illetve a természetbeni jövedelmek (2023-ban 7,4 százalék, 2022-ben 7,3 százalék). A saját forrásból származó agrár-élelmiszeripari és nem élelmiszeripari termékek lejben kifejezett értéke a jövedelmek 5,8 százlékát tette ki.

Jelentős különbség tapasztalható a városi és vidéki jövedelmek között: háztartásonként városon 1,3-szor több jövedelem valósult meg átlagosan, míg az egy főre eső városi jövedelem másfélszerese volt a vidékinek.

Ami az átlagos havi kiadásokat jelenti, ez háztartásonként tavaly 5808 lej volt (2325 lej/fő), 11,1 százlékkal magasabb az előző évihez képest. A költségek nagy részét a háztartások fogyasztásra fordították, ez háztartásonként havi 3860 lejt tett ki (a költségek 62 százaléka), a közköltség, adók és járulékok aránya megközelítette a 32 százlékot (1974 lej háztartázonként). A költségeknél lakóhelytől függően hasonlóak az arányok, mint a jövedelmeknél, vagyis egy városi háztartás 1,3-szor többet költött, mint egy vidéki.

Néhány érdekes adat: alkoholos italokra és dohánytermékekre tavaly átlagosan háztartásonként 284 lejt költöttünk havonta, ruházati cikkekre, cipőre 282 lejt, a közlekedési kiadások háztartásonként 281 lejre rúgtak, az oktatásra pedig mindössze 18 lejt költöttünk (az összes havi átlagos fogyasztási kiadás 0,5 százalékát).