Nagyszabású rendezvény zajlott Csíkszeredában június 6–9. között, amelyre közel egy éven át készültek a szervezők. A 40. Európassió Kongresszusra Európa 12 országából érkeztek küldöttek, akik 32 passiójátszó csoportot képviseltek. A 150 résztvevő és a többnapos rendezvény történelmi jelentőséggel bírt, hiszen egy európai színvonalú, felemelő ünnepségsorozatnak lehettünk tanúi. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország nemzet- és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese volt. Svella Adél, a rendezvény koordinátorának elmondása szerint a kongresszus ötszáz személy közreműködésével zajlott. A változatos program azzal a céllal jött létre, hogy bemutassák vallási és kulturális örökségünket, népi hagyományainkat, természeti és gasztronómiai értékeinket. Mindenki megtapasztalta a székely vendégszeretetet, és barátként távozott.
Rövid történelmi áttekintés
Már az 1500-as évek végén iskolát alapítottak a csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek a környékbeli nemesi fiatalok tanítására. A XVII. századból források maradtak fenn arról, hogy misztériumjátékokat mutattak be az iskola diákjai a paptanárok irányításával. A bemutatott iskoladrámákat a szerzetesek fordították magyarra, az előadásokat a kolostor melletti téren tartották. A nagypénteki passiójátékokat 1721 és 1774 között évente bemutatták, azután megszűnt a folytonosság. A passiójátszást kommunista időkben tiltották, majd az évszázados hagyomány felélesztése 1993-ban került újra napirendre. A nyugat-európai passióközpontok képviselőinek buzdítására, hosszas előkészületek után, az Europassió támogatásával 1996-tól sikerült megszervezni a passiós közösséget, majd virágvasárnap bemutatták a csíksomlyói kegytemplom előtti téren Krisztus keresztútját. Létrejött a Passió Csíksomlyó Alapítvány, amely évente újrajátssza az előadást Svella Adél balett-tanárnő koreografálásával. A passiót színre viszi Oláh-Bányai Iringó és Görbe Kinga, az eredeti rendezői koncepció szerint. Az alapítvány 2019-ben pályázta meg a kongresszus megszervezési jogát, küldöttség vett részt a Csehországban megrendezett Europassió Kongresszuson Hořice na Šumavě-ban.
Kongresszus több helyszínen
A Vár téren zászlófelvonással indult a rendezvénysorozat csütörtökön, amelyen közreműködött a csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, Both Béla tárogatós, valamint a Romániai Magyar Cserkészszövetség Csík körzetének cserkészei. A megnyitóünnepség pénteken a csíksomlyói kegytemplomban zajlott, a száznegyven tagú, Haáz Sándor karnagy által vezényelt Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a Codex Régizene Együttes közreműködésével. Kitüntették a nyolcvanéves Joseph Langot, az Europassió Szövetség főtitkárát, a Csíksomlyói Passió Csoport német támogatóját, aki Pro Urbe díjban részesült sok éven át végzett önzetlen munkájáért. Délután a Gyimesekbe látogattak a vendégek, ahol megcsodálhatták a táj szépségét, kulturális és gasztronómiai érdekességekkel ismerkedhettek. Szombaton, míg a kongresszus munkálatai zajlottak, alternatív rendezvényen vehettek részt az érdeklődők a Csíki moziban, ahol a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncműsorában gyönyörködhettek.
A színvonalas műsor végén ismertem meg az ausztriai passiósokat elkísérő Nagy Andrást, akit Gergely István (becenevén Tiszti) mutatott be. A hatvanéves Nagy András élettörténete igencsak érdekes, elérzékenyülve meséli: „Én Temes megyéből, Bánátból vagyok. A családom magyar, román iskolába jártam gyermekkoromban. 23 évesen Jugoszlávián keresztül szöktem Ausztriába, ott kaptam politikai menedékjogot. Megtanultam németül, egy osztrák nőt vettem feleségül. Ott élek immár harminchét éve egy faluban. Van három gyerekünk, egy nagy házunk, turistákat fogadunk. A passiót a kilencvenes évek óta játsszák nálunk. Ismerem az egész csoportot, három faluból jöttek össze. Amikor megtudtuk, hogy Csíksomlyón lesz az Europassió, akkor gondoltuk, jöjjünk nemcsak csütörtöktől, hanem már hétfőtől. Harminchárman vagyunk itt és nagyon tetszik nekünk. Az öröm könnyei utolérnek, hogy itthon vagyok. A feleségem otthon maradt, hogy intézze a vendégeket. Csak egyedül bírtam eljönni, de októberben bezárunk egy hétig, és akkor hazajövünk. Az egész csapatnak segítek, mert olyan jó...”
Délután a csíksomlyói Szent István Gyermekotthon Mária kertjében igencsak érdekes programokkal várták a látogatókat. A Találkozások udvarában népművészeti kiállítás, az Öröm udvarában népzene hallatszott; az Önátadás udvarában a Mária út és a Visit Hargita programjait Márton Ernőtől lehetett megismerni; a Rózsafüzér udvarában a pálos rend múltjával és jelenével lehetett ismerkedni, illetve imacsoportok végeztek szolgálatot; a Szentlélek kiáradásának udvarában a Passió kiállítás képeit vehették szemügyre; a Kánai menyegző udvarán a Székelyföldi Legendárium meséin derülhettek, és aki megszomjazott, a Csíki sört is megkóstolhatta.
Bíró Julianna, a Rózsafüzér udvar felelőse megosztotta gondolatait: „Örültem a felkérésnek, hogy a Szent Kereszt-plébánia lelkiségi csoportjainak tagjaival biztosíthatjuk az imahátteret. A nap folyamán még bővült ez a közösség. Az odalátogatókkal közösen fohászkodtunk a békéért a számunkra kialakított sátorkápolnában, amelyben 11 és 17 óra között nem szünetelt az ima. A nap szépségéhez még hozzáadódott az is, hogy mindez a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén történt. A Szűzanya gyermekeiként, rózsafüzérrel a kezünkben, ajkunkon imával és énekkel voltunk jelen.”
A passiójátékot a kegytemplom udvarán mutatták be nagyszámú érdeklődő jelenlétében.
Jézus szerepében Salamon László
A Sepsiszentgyörgyön élő, csíkcsobotfalvi születésű Salamon László cserkész, a Szent József-templom rendkívüli áldoztatója, akolitus-jelölt, kétgyermekes családapa. Így vall a Passióban betöltött szerepéről: „Az Úr Jézus szerepét játszom a kezdetektől fogva. Az első szereplésünk 1996 virágvasárnapján volt, március 31-én. Meglepetésünkre nagy pelyhekben havazott! Tehát hóban adtuk elő, zokni nélkül, szandálban voltam. Sokan sajnálkoztak, hogy meg fogok hűlni, de ez nem történt meg! Én már kicsi koromtól fogva templomközelben nőttem fel, sokat ministráltam, énekeltem a kórusban. Már akkor Istennek tetsző életet éltem. Amikor kiválasztottak erre a szerepre, nagy megtiszteltetésként fogadtam. Természetesen, jólesik Jézus szerepét játszanom. Az életben próbálok odafigyelni, hogy úgy viselkedjek, ahogy az Úr elvárja tőlem. Gondoltam, amíg bírom és lehetőségeim vannak, még addig szerepeljek és legyek a csoportom aktív tagja. Elsősorban az evangelizálásra, apostolkodásra gondoltam, hogy tudjam még az Úr Jézust ajándékozni az embereknek. Az első és legfontosabb az életemben, ha gondolok a szerepemre, ha nem, hogy az Urat szolgáljam mindenekfelett. Az előadás alatt próbálok teljes mértékben azonosulni a szerepemmel. Bárcsak minden földi halandónak meg tudnám ismertetni az Úr Jézust!”
Közösség és összetartozás
A csíksomlyói kegytemplomban ünnepélyes szentmisével zárult az Europassió Kongresszus, amelyen közreműködött a Csibész Alapítvány Árvácska kórusa és a szépvízi fúvós-vonós zenekar Incze Sándor kántor vezetésével, Borcsa Gergely kántor orgonakíséretével. A vándorszobrot, amely a közösséget és az összetartozást szimbolizálja, Crostwitz város képviselői vehették át. Megtudhattuk, hogy a 41. Europassió Kongresszus Németországban lesz.
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere kifejezte a megyeszékhely háláját az eseménydús napok után: „Ismét bebizonyosodott, hogy a passiójátékok nemcsak művészeti értéket, hagyománytiszteletet hordoznak, hanem mély emberi kapcsolatok születésének és ápolásának is teret adnak. Minden előadás, minden találkozás újabb szálakat sző, amelyek erősítik a közösséget évről évre. A vándorszobor, amelyet ma átadtunk a németországi croswitzi delegációnak, nemcsak egy tárgyi emlék, hanem egy szimbólum is. Szimbóluma annak a közös hitnek, amely összeköt bennünket, annak az elkötelezettségnek, amelyet mindannyian a passiójátékok iránt érzünk, és annak az összetartozásnak, amely erőt ad nekünk, hogy tovább vigyük ezt a nemes hagyományt. Ahogy továbbadjuk ezt a szobrot, úgy adjuk tovább azt a szellemiséget is, amely a passiójátékokat áthatja.”
Elmondható, hogy a három nap alatt a különböző nyelveket beszélő passiósok és a résztvevők egy nagy családdá kovácsolódtak, a Szűzanya közelében lelkileg megerősödhettek és szívvel-lélekkel imádkoztak a háború megszűnéséért.
