A csiperkék nemzetsége az egyik legismertebb, Székelyföldön eddig 24 csiperkefajról van közölt adat (Pál-Fám, Moeszia, 2023), Sepsiszentgyörgy területén 12 fajukat sikerült felkutatni. A városban, forgalmas autóutak mentén talált csiperkeféléket étkezésre ne gyűjtsük, mert felhalmozzák a mérgező nehézfémeket.
Erdőszéli csiperke
Az ízletes csiperke után az egyik leggyakoribb városi Agaricus fajunk, karbolszagú rokonával verseng a második helyért. Latin neve: Agaricus arvensis.
Fiatalon jobbára szögletes, a tönkhöz képest aránylag kis méretű kalapja később szépen kifejlődik, nagyra kiterül, néha még a 20 cm átmérőt is eléri. Sepsiszentgyörgy csiperkéi közül csak a jóval ritkább nagy spórás rokona (A. urinascens) nő nagyobbra nála.
Kalapbőre idősödve, valamint fogásra, nyomásra enyhén sárgul. Lemezei, mint a legtöbb csiperkének előbb rózsásak, majd barnulnak, öregen pedig teljesen feketék lesznek. Tönkje viszonylag hosszú, fogaskerék-mintájú gallért visel. Húsa színét tartja, nem sárgul, nem vörösödik, kellemes ánizs- vagy mandulaillatú. Az Erzsébet parkban egyes években gyakori. Itt termőhelyét sokszor nagylelkűen megosztja enyhén mérgező, hasonló alkatú rokonával, a karbolszagú csiperkével. Magyar elnevezése kissé csalóka, mert nemcsak az erdőszélek, hanem még inkább a nyílt rétek, legelők jellegzetes gombája. Az egyik legfinomabb csiperkénk, azonban az erdőben, erdőszéleken talált példányoknál fennáll a gyilkos galócával való összetévesztés veszélye.
Karbolszagú csiperke
(Agaricus xanthodermus)
10–15 cm széles kalapja fehéres, közepén rendszerint sötétebb, füstszínű, szürkés vagy barnás folttal. A tönk gyakran görbült, rajta a gallér lelógó, fodros szélű. Mind a kalapbőr, mind a hús nyomásra, dörzsölésre sárgul (nemhiába hívják sárguló csiperkének is), az elszíneződés legjobban a tönk aljában figyelhető meg, ahol fehéres húsa gyorsan krómsárgára vált. Kellemetlen vegyszerszaga is a tönk tövén erőteljesebb.
Kiválóan alkalmazkodott a városi környezethez, sokszor tömegesen is megjelenik, a bolygatott részeket sem kerüli. Mivel vegyszerszaga nem mindig érződik eléggé, megviccelheti még a tapasztalt gombászt is. Azonban, ha a zsákmányszerzés bódulatában kasba is kerül néha, a konyhában előbb-utóbb elárulja kilétét, mert sütve-főzve kellemetlen szaga intenzívvé válik. László Kálmán is megjegyezte, hogy alkalomadtán a brassói és sepsiszentgyörgyi piacon árusított „jó csiperkék” közé is bekeveredett. Kellemetlen ízű, enyhén mérgező, gyomorpanaszokat okozhat.
Farkas János
