A svájci szavazók a hét végén döntöttek arról, hogy kiterjesszék a bolgár és a román munkavállalókra is a svájci munkapiacra való belépés lehetőségét.
A svájci parlament a szerződések megújítása, valamint a bolgár és román munkavállalók beengedése mellett döntött tavaly, de az ellenzők elég aláírást gyűjtöttek egy népszavazás kikényszerítéséhez.
Az eredeti megállapodást az EU-val a svájci, illetve az uniós munkavállalás kölcsönös kiterjesztésére 67 százalékos szavazati többséggel 2000-ben hagyták jóvá a svájci szavazók. Ezt azóta kiterjesztették a 2004-ben újonnan csatlakozott tíz tagországra is.
A megállapodásokhoz közvetlenül kapcsolódik hat további kétoldalú egyezmény — ezeket 1999-ben írta alá az EU és Svájc —, amely a kereskedelem, a légi és a közúti szállítás, a mezőgazdaság és a kutatások terén bontja le a kétoldalú korlátozásokat.
Az egyezmények megújítását gyakorlatilag a kormány és az összes svájci parlamenti párt támogatta, kivéve az SVP-t (Svájci Néppárt), amely úgy véli, hogy a bolgár és román munkavállalók visszaélnének a kedvező svájci szociális rendszer nyújtotta előnyökkel.
A népszavazás kapcsán az elemzők mindazonáltal főként az uniós munkavállalók megjelenéséből származó előnyöket hangsúlyozzák: a munkavállalási megállapodásoknak jelentős szerepet tulajdonítanak abban az ötéves konjunktúrában, amelynek során Svájc gazdasági növekedése meghaladta az euróövezeti átlagot. Néhányan azt állítják, hogy a munkapiac bővülése kifejezetten növelte a svájci növekedési potenciált, miután több tízezer képzett munkavállaló áramlott Svájcba. Ugyanakkor a svájci nemzeti bank közgazdászai nem mulasztják el megjegyezni azt sem, hogy Svájcban magas maradt a munkanélküliség, és a bérnövekedés üteme is szerényebb volt, mint a korábbi gazdasági felfutások alkalmával.
(MTI—i.)
