Az Európai Tanács (ET) elnöke kiemelte, hogy további egyeztetések szükségesek azért, hogy az álláspontok közeledjenek, és a június 27–28-i EU-csúcson a szükséges döntést meg lehessen hozni a csúcsvezetők személyéről. (Addig még számos munkareggeli, munkatízórai, munkauzsonna és munkaebéd is beleférhet a döntéshozók zsúfolt programjába.)

Információk szerint Ursula von der Leyen annyira jól vezette az Európai Bizottságot, hogy élvezi a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását. Bár némi korrupcióval gyanúsítgatják, de amíg el nem ítélik, addig rá is érvényes az ártatlanság vélelme.

Az Európai Tanács élére Antonio Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, akinek kabinetfőnökét korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették, ezért a miniszterelnök lemondott, és azt is mondta, hogy a lelkiismerete tiszta, de nem indul a kormányfői székért. Azt viszont nem mondta, hogy nem lenne az ET elnöke. És ha az lenne, biztosan nem támadná Ursula von der Leyent, mert tudja, milyen kellemetlen, ha valakire a korrupció árnyéka vetül. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként Kaja Kallas észt miniszterelnök oszthatná az észt.

Leköszönő elnökünk nevét semmilyen fontos funkció kapcsán nem említették, pedig abban reménykedhetett, hogy miután feláldozta magát és lemondott a NATO-főtitkárságról, csak megdobják valami fontos beosztással. Sajnos Magyarország, Szlovákia és végül Románia is a holland Mark Rutte mellé állt, pedig Rutte korábban Magyarországot térdre akarta kényszeríteni, és Románia schengeni csatlakozását is akadályozta.

Iohannis pontosan tudja, hogy az unióban milyen vezető beosztást kiknek és hogyan lehetne adni. Úgy kellene ezekről a magas beosztásokról tárgyalni, hogy „minden állam érezze magát implikáltnak, felelősségteljesnek és a nemzeti érdekek szolgálatában levőnek” – mondotta. Az európai vezetőknek minden gyanú felett állóknak, nagyon tiszteletre méltóaknak kell lenniük, és tisztáknak, „mint a könnycsepp”. (Amikor ilyen gondolatai támadtak, elsősorban úgy számolt, hogy ő megfelel ezeknek a kritériumoknak.) Ha már feláldozta magát és visszalépett a NATO-főtitkárságtól, valamit ezért cserébe adhatnának neki az Európai Unióban itt-ott elfekvő székek közül, vagy ácsolhatnának egy trónuskát is, mert megérdemelné. Legutóbb a vezetése alatt álló Legfelsőbb Védelmi Tanács egyetértett azzal, hogy Románia átad egy Patriot rakétavédelmi rendszert Ukrajnának.

Sajnos a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azt írta: „kétséges, hogy Iohannis egy európai csúcsfőnöki beosztás kívánalmainak magasságában lenne”. Iohannis szemére vetik, hogy nemigen ad interjúkat, szónoki szempontból félszeg, és „inkább a színfalak mögötti beszélgetésekben érzi magát kényelmesebben, mint a nyílt színen”. Ezek nem ismerik a román mondást, hogy: Tace și face (hallgat és cselekszik).

A G4Media portál viszont bőszen megírta, hogy Iohannis a NATO-főtitkári támogatásért cserébe engedelmesen elnézte Orbán Viktor romániai kisiklásait, és jámboran hallgatott, amikor Orbán durván manipulálta a magyar etnikumú román állampolgárokat az oroszok ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Vidáman figyelte, hogy a budapesti propaganda Romániában az egyik legnagyobb problémát okozza azzal, hogy átmossa egymillió román állampolgár agyát.

No de érdemei elismeréseként, ettől függetlenül adhatnak neki bár egy kisszéket, és állítólag különleges kiküldött lehet Ukrajnában. (Sajnos Ukrajnában nem olyan jó lenni, mint Brüsszelben.) De mint az FAZ írta: „A volt fizikatanár nem tud úgy működni Brüsszelben, mint ahogy Bukarestben megszokta.” Talán Kijevben oktathatja az ukránokat a Patriot rakétarendszerek kezelésére.

Európai vezetőkkel tárgyal Iohannis. Fotó: presidency.ro