Szombat este Erdővidék Múzeumába várták a gyógynövények, a népi gyógyászat iránt érdeklődőket. A rendezvényt a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében tartották, kiállítással, előadással Erdővidék neves botanikusairól, valamint filmvetítéssel is egybekötve.
Lakatos Csilla muzeológus elöljáróban a Szent Iván-éjszakai (június 23-ról 24-re virradó éjjel) régi hagyományokról, a magyar népi kultúrában meghonosodott szokásokról beszélt, mely éjhez egyébként a Múzeumok éjszakája rendezvény is kapcsolódik, „sok mágiával, népszokással karöltve” – mondta, felelevenítve ezek közül a tűzugrás hagyományát, ami a szerelmi mágia körébe tartozó eseménynek számított régebb.
Ezután Demeter László múzeumigazgató Erdővidék botanikusairól tartott előadást. Hosszabban a legnevesebbről, Benkő Józsefről beszélt, akinek, mint mondta, nemcsak botanikai munkássága volt kiemelkedő, hanem például maradandót alkotott Transsilvania című, Erdélyt leíró munkájával is, amit 80 évvel Orbán Balázs előtt készített el.
Mint botanikus, Középajtán egy 3 holdas füvészkertet tartott fenn, ahol nem kevesebb mint 600 féle gyógynövényt termesztett, kísérletezve azok gyógyhatásaival. Nem is eredménytelenül, hiszen nagyon sok beteg járt hozzá, hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy Benkő Flora Transsilvanica néven egy összefoglaló művet is írt Erdély növényeiről, mely mű azonban kéziratban maradt és megsemmisült, amikor 1849-ben a románok felgyújtották a nagyenyedi könyvtárat. Benkő József nyelvújító is volt, hatvan növénynek adott magyar nevet, tőle származnak az olyan virág- vagy növényneveink, mint a hóvirág, muskátli vagy árvalányhaj, de kutatta, tanulmányozta a növények gazdasági hasznosságát is. Ez utóbbi apropóján arra is kitért, hogy Benkő József nyomdokain haladva a gyógynövények hasznosítása akár ma is jelenthetne megélhetést néhány erdővidéki embernek.
A neves erdővidékiek közül megemlítette továbbá a bodosi Budai Józsefet, aki 138 féle gyümölcsfát nemesített és magyar szabadságharcosokról nevezett el almafajtákat, de a kisbaconi Benkő Sámuel orvost, Miskolc város orvostörténetének leíróját, és a szintén kisbaconi Benkő Ferencet is, aki az első magyar mineralógiai szakkönyvet írta meg.
Előadását követően Lakatos Csilla mutatta be saját festményeiből nyílt kiállítását. Mint mondta, festői szenvedélye egészen új keletű, idén áprilisában kezdődött, munkái többnyire csiszolt falapokra készülnek és jellegzetesen a természettel vannak összefüggésben: erdővidéki tájak, virágok, növények elevenednek meg rajtuk. „Számomra a festészet terápia. Míg ezt csinálom, kikapcsolódok. Sok támogatást kapok a barátaimtól, de köszönettel tartozom Benkő Árpi bácsinak is, aki sokat segít, lecsiszolva, előkészítve nekem a fadarabokat” – mondta el.
A kellemes este végül a múzeum udvarán zárult, ahol levetítették a gyógynövényekről sok hasznos információval szolgáló, „Ha nem használ, nem is árt” című, az udvarhelyszéki hagyományos gyógynövényhasználatról szóló, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által készített dokumentumfilmet.
Böjte Ferenc
