A Sepsiszentgyörgy területén megfigyelt gombák oroszlánrésze fogyasztásra alkalmatlan. Ezek a fajok mérgező anyagot ugyan nem tartalmaznak, azonban termetük (például túl apró), állaguk (kocsonyás, törékeny, rostos, szívós stb.), kellemetlen ízük (legtöbb esetben csípős, keserű) vagy erőteljes szaguk miatt egyszerűen nincs kulináris értékük.
Ha nem ehető, nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem hasznosítható. Például a fás húsú, gyógyhatású taplókat (pecsétviaszgomba, nyírfa-, bükkfa-, szegett tapló, hogy csak a városban is előforduló fajokból említsek) porítva teákban, étrendkiegészítők részeként értékesítik.
Máskülönben, ahogy már említettem, a város közterein megtalálható ehető fajok konyhára való gyűjtése sem javasolt. A fő ok persze a terhelt, szennyezett környezet. Egyes fajoknál még szóba jöhet a természetvédelmi és az esztétikai érték is. Ezen kívül közösségi életünk íratlan szabályai sem tanácsolják ezt. Ha szükségünk van egy csokor virágra, nem a tömbházunk melletti díszkert rózsáit tördeljük le!
Igazán mérgező gombából csak alig néhányat találtam a város területén. Közülük ebben a hónapban három kisebb termetű, gyakoribb fajt mutatok be, amelyek a nagyobb látogatottságnak kitett övezetekben is megjelennek. Emiatt veszélyforrást jelentenek főleg az itt játszadozó kisgyermekekre. Ugyanis a kíváncsiságtól vezérelve ők mindent megfognak, amit csak elérhetnek. Így elképzelhető, hogy olykor az útjukba eső gombára is ráteszik a kezüket. Sőt, akár a szájukba is vehetik. Játszótereken, udvarokon a kisgyermekek védelme érdekében mindenképp érdemes átvizsgálni a helyet.
Kerti susulyka
(Pseudosperma rimosum)
Kúpos, 3–5 cm széles kalapjának széle jellegzetesen, „susulykásan” behasadozott. A kalapbőr durván szálas, gyakran sugarasan felrepedezik, színe többnyire barnás. Lemezei fiatalon szürkések, majd sárgásbarnák, hasasok, a tönk előtt felkanyarodnak. A tönk hengeres, gallért nem visel. Húsa a kalapban vékony, vizenyős, a tönkben szálas, spermaillatú.
Nagyon gyakori, a legelterjedtebb városi susulykánk, kisebb, 3–4 egyedből álló csoportokban szokott teremni. Termőideje kitart május közepétől egészen november végéig, júliusi és októberi csúccsal. Ami növénypartnereit illeti, generalista faj, mind lombhullató, mind fenyőfákkal gyökérkapcsolt. Igazi városlakó, rendszeres megjelenésére lehet számítani. Sepsiszentgyörgyön a tömbházak mellé ültetett lucfenyők alatt gyakran láthatjuk, habár szerény termete, színe nem hívja fel magára a figyelmet.
Mérgező, muszkarin tartalma jelentős. Kis mennyiségben mezei szegfűgombák közé vegyülve környékünkön is okoz néha enyhe lefolyású mérgezéseket. A mérgezés lappangási ideje rövid, az első tünetek (izzadás, könnyezés, nyálfolyás, hasmenés, lassú pulzus stb.) általában 15–30 perc után jelentkeznek. Ha a mérgezés gyanúja felmerül, rögtön orvoshoz kell fordulni!
Farkas János
