Sportolók, bűnügyi szakértők, politikusok, újságírók, szociológusok, médiasztárok nyilvánítottak véleményt az elmúlt két napban, s kivétel nélkül kiemelték a magyarországi szolidaritást, mélységes döbbenetet és együttérzést, amit Cozma, Veszprém egyik elismert és legszeretettebb sportolójának iszonyú halála kiváltott.

Nálunk, mondta egy volt nemzetközi hírű kézilabdázó, Stîngă, elképzelhetetlen lenne ez. ,,Ha ne adj’ isten, megölnék mondjuk a Dinamo egyik magyar vendégsztárját, ki menne ki az utcára, pláne a vetélytárs Steaua hívei közül? Fáklyás felvonuláson gyászolnának, mondjuk a Steaua vagy a Rapid drukkerei? Ez nálunk teljességgel elképzelhetetlen lenne, még akkor is, ha egy román sztárt ölnének meg. Veszprém nagy riválisa, a Szeged játékosai s az egész város gyászolta Cozmát!…" A megrendítő képsorokat több román tévé is bemutatta…

Mások megint és újult erővel hívják fel a figyelmet arra, hogy Cozmát, szegényt már itthon is érte hasonló támadás 2005-ben, amikor szintén összeszurkálták a vetélytárs klub szurkolói, és csodával határos módon úszta meg, a román rendőrség viszont azóta is keresi a bűnösöket, míg a magyar pillanatok alatt azonosította a tetteseket (rendelkezésére álltak a térfigyelő kamerák felvételei!), akik közül kettőt, aki Ausztrián át menekült, feltehetőleg Olaszország felé, az osztrák rendőrség a nemzetközi körözés adatai alapján vasárnap el is fogott. A Magyarországon sokat bírált magyar rendőrség a román média szerint kiválóan működik, tanulhatna tőlük a mi rendőrségünk is.

Román szociológusok, a tragikus eset kapcsán a szolidaritást kiemelve, ostorozzák népüket, a románok szerintük individualisták, önzőek, képtelenek túllátni saját, rövid lejáratú problémáikon. Hát nem tudom, a hozzászólók véleménye mutatja, hogy tudják, miről beszélnek, de sokkal erőteljesebben hangsúlyozzák ki a ,,cigány bűnözés" aggasztó jelenlétét s elharapózását a két országban, valamiféle megoldásokat keresve.

Magyar szakértők egy része ennek, ti. a ,,cigány bűnözésnek" még a megemlítését is veszélyesnek tartja, abból indulva ki, hogy bűnözés van, gyilkosok és áldozatok, s a feszült magyarországi helyzetben a ,,cigány bűnözés" puszta kiemelése is revansizmust indíthat el. Szerintünk nem az emlegetése, hanem a tagadhatatlan jelenléte! Valamifajta szemérmességgel állunk szemben; ha nem nevezünk néven valamit, attól az a valami még létezik… A két ország végeredményben hasonlóan reagál az ilyesfajta gyilkosságokra, ami a romaellenességet növeli. És ez az, ami aggasztó, hiszen életveszélyes általánosításokhoz vezethet…