Sürgősen alaposabb odafigyelésre és hatékony családvédelmi közpolitikák kidolgozására van szükség a nyolcadik osztályosok idei képességvizsgájával kapcsolatos adatokból kiolvasható helyzet javításához – véli Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem csak az eredmények drasztikusak és ijesztőek, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó iskolai lemorzsolódásra vonatkozó adatok is, melyek szerint idén országosan nagyjából hatvanezer gyermek el sem jutott odáig, hogy a képességvizsgára jelentkezzen. Az elöljáró ugyanakkor úgy véli, az egyes tanintézetekbe történő koncentrálódás, mások rovására is, egy olyan rendszerprobléma, mellyel az elkövetkezőkben foglalkozni kell.
Ha a 2008-as évi születések számát nézzük, idén országosan megközelítőleg 222 ezer diáknak kellett volna jelentkeznie a képességvizsgára, ám csak valamivel több, mint 160 ezren iratkoztak be, 152 ezren jelentek meg, illetve 113 ezer diák vette sikerrel a megmérettetést. A felsoroltakból az is látszik, hogy a nyolc év alatt nagyjából 60 ezer gyerek kikerült az oktatási rendszerből, kisebb hányaduk valószínűleg külföldön van, a meghatározó többségük viszont lemorzsolódott – ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Az elöljáró szerint durva, ijesztő, hogy ennyien kiestek a rendszerből, ám ez nem kizárólag az oktatási rendszer hibáinak a következménye. Az elöljáró Sepsiszentgyörgy és a környék pár adatát is ismertette. Eszerint Sepsiszentgyörgyön 540 gyerek iratkozott be, 13-an nem jelentek meg a vizsgákon, azaz a megyeszékhelyen messzemenően jobb a helyzet, mint országosan. A metropoliszövezetben viszont már rosszabb, Előpatakon 14-en iratkoztak be, és öt jelent meg, Árapatakon 20-an iratkoztak be, és 13-an jelentek meg, míg Hidvégen 15-en iratkoztak és 8-an vettek részt. A többi községben is legtöbb tíz vizsgázó jelentkezett.
Antal Árpád szerint a számok mögött a nagyon brutális egyenlőtlenségek és a mélyszegénység húzódik meg. Egy kormány számára ez kellene hogy fontos legyen, ugyanis hiába várják el az oktatási rendszertől, hogy érettségiig elvigyen egy gyereket, ha az illető mélyszegénységben, egy olyan családban születik, ahol az iskola kérdése nem prioritás, hanem a család a túlélésért küzd. Ahol a gyerek egyrészt jövedelmi forrás, másrészt arra használják, hogy különböző munkákat végezzen, vagy hogy a család jövedelemhez jusson. Ha azt akarjuk, hogy jó eredmények legyenek mind a nyolcadik osztály végén, mind az érettségin, akkor erre a területre kellene sokkal több erőforrást átcsoportosítani, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket fel lehessen számolni – fogalmazott az elöljáró. A 14 évvel ezelőtt megszületett hatvanezer gyerek, akik most hiányoznak az oktatási rendszerből, azokból a társadalmi rétegekből kerülnek ki, melyek szegények, elszigeteltek, marginalizált közösségekben élnek.
Az elöljáró szerint egy másik probléma, ami egyértelműen látszik a vizsgára jelentkezők számából, hogy egy erős koncentráció jellemző, azazhogy már az elemi oktatástól kezdve a szülők inkább adott városi tanintézetekbe hordják nap mint nap a gyerekeiket, miközben elég sok településen létezik iskola. Ez bizonyos szinten érthető, de szintén egy rendszerprobléma. Az is tisztán látszik, hogy nagyon erős az összefüggés a szegénység, az iskolai végzettség, illetve a tanulmányi eredmény, teljesítmény között. Ezzel elsősorban országos szinten kellene alaposabban foglalkozni, de települési, megyei szinten is sok feladatuk van, hogy javítsanak ezen a helyzeten. Az államnak elsősorban azzal kellene törődnie, hogy hová születik a gyermek, és mindent megtegyen, hogy ez egy olyan család legyen, ahol esélye van egészséges körülmények között felnőni. Ha ez nem történik meg, a fentebb említett számok egyre rosszabbak lesznek, ezért sürgősen lépni kell.
Antal Árpád arra is kitért, hogy Sepsiszentgyörgyön ez már hosszú évek óta működő gyakorlat, és komoly összegeket áldoznak a mélyszegénységben lévő családok megsegítésére. Önkormányzati szinten ugyanakkor korlátozottak a lehetőségek, és a nagy gond a községekben van.
