Már az egyetem első éveiben a belgyógyászat iránt érdeklődött, negyedéven letisztult, hogy a kardiológia felé irányul. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem elvégzése után ott helyben töltötte a rezidens­éveket, ez idő alatt sokféle patológiával találkozott, egyértelmű volt számára, hogy kórházban szeretne dolgozni. Egy év járóbeteg-szakellátás után hazatért, és azért választotta a sepsiszentgyörgyi megyei kórházat, mert úgy véli, szakmai fejlődése szempontjából egy sürgősségi kórház több lehetőséget kínál, itt a sürgősségi és a krónikus esetek széles skálájával találkozhat. Nem csalódott, a Cristina Puiac vezette kardiológiai osztályon megtalálta számítását. Közvetlen kollégáival, Voina Izabella és Demjén Zoltán szakorvossal, az osztály minden alkalmazottjával és más osztályok dolgozóival is jó az együttműködés, úgy érzi, befogadták, nem volt nehéz a beilleszkedés. 

Az érelmeszesedéstől a szívinfarktusig

A szív- és érrendszeri betegségek széles skálájával találkoznak a kardiológusok, a leggyakrabban a szív­elégtelenség akutizálódása vezet sürgősségi beutaláshoz – mondja a doktornő. Ez nehéz légzéssel, fáradékonysággal, lábdagadással jár, aminek többféle oka lehet. A krónikus betegségek közül a koszorúér-betegségek a leggyakoribbak, instabil formában ez szívinfarktushoz vezethet, ennek ellátására érfestésre van szükség, ami által megtalálják, hol van az érelzáródás, ha szükséges, egy kis gyűrűt helyeznek el, amely nyitva tartja az eret. Ezt intervencionális kardiológus végzi speciális felszereléssel, erre legközelebb Brassóban van lehetőség. Ez az akut infarktus, a szívizmot ellátó ér elzáródását jelenti, és sürgősségi beavatkozásra van szükség. Tünete a hirtelen jelentkező, nagyon erős mellkasi fájdalom, amely esetleg kisugárzik a bal karba, nehéz légzéssel, esetleg hányingerrel, hányással jár, ilyenkor azonnal kell hívni a 112-es sürgősségi számot.

A szívinfarktusnak vannak más típusai is, amikor nem szükséges az azonnali koszorúérfestés, az ilyen jellegű eseteket, amelyeket a közhiedelemben preinfarktusnak neveznek, a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban is biztonságosan ellátják. Gyógyszerek segítségével stabilizálják a páciens állapotát, EKG-t, szívultrahangot és egyéb vizsgálatokat végeznek, és ezek eredménye függvényében folytatják a kezelést, az utánkövetést. 

Az érrendszeri betegségek nagy részét az erek elöregedése, a zsírok lerakódása okozza az érfalakon, ezek az úgynevezett ateroszklerózis alapú betegségek – részletezi Szigyártó doktornő.

Az érelmeszesedés kialakulásának rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavar, a magas vércukorszint, a cukorbetegség – ezeket sok esetben gyógyszeres kezeléssel, táplálkozás- és életmódváltással kordában lehet tartani.

Mivel az osztóerek szállítják az oxigéndús vért az egész szervezetbe, ha ezekben szűkület alakul ki, az adott osztóér által ellátott terület nem kap megfelelő tápanyagot, azaz oxigéndús vért, és megjelennek bizonyos tünetek, például a perifériás keringés esetében a lábban izomfájdalom, a szív esetében szakszóval anginás fájdalom.

Gyakori kérdés, hogy meg kell-e ijedni egy pillanatnyi ritmuszavar miatt. A kardiológus szerint, ha csak pillanatnyi zavarról van szó, nem valószínű, hogy kóros, lehetnek plusz szívütések, ez nem annyira rosszindulatú. De ha hosszabb időszakon keresztül, perceken át tartó ritmuszavar van, gyors, szabálytalan ritmust észlelünk, ami társul ájulásérzéssel, szédüléssel, nehéz légzéssel, esetleg nyomasztó mellkasi fájdalommal, vagy az alacsonyabb pulzusnál fáradékonyságot érzünk, szédülünk, akkor orvoshoz kell fordulni. 

Előfordul, hogy temetésen, egy-egy rendezvényen hosszabb ideig állunk mozdulatlanul, és bekövetkezik az ájulás. Ez az úgynevezett reflexájulás, ezért nem kell túlságosan aggódni. Vannak, akik erre hajlamosabbak. Könnyebben előfordul meleg környezetben, ahol nincs elég levegő, vagy nem ittunk elég folyadékot aznap, de az már kóros, ha erőkifejtésnél történik eszméletvesztés, vagy nyugalomban, fekvő helyzetben, ilyenkor el kell ezt mondani az orvosnak.

Magas vérnyomás

A már-már népbetegségnek mondható magas vérnyomás esetében kétféle típusról beszélünk: míg az elsődleges formáját okozhatja genetikai hajlam, szedentáris életmód, elhízás, sódús étkezés, a második típust kiválthatja egy betegség, valamilyen elváltozás, amelynek gyógyításával a vérnyomás is stabilizálható. Az elsődleges típusú magas vérnyomást ellenben folyamatosan kezelni kell, magyarán a páciensnek az életmódváltás mellett vérnyomáscsökkentőt kell szednie. 

Megoszlik a vélemény, hogy milyen értéket tekintünk magas vérnyomásnak, és hogy mikor, milyen körülmények között mérjünk. A szakorvos leszögezte, ha orvosi rendelőben, kórházban mérnek vérnyomást, akkor a 140/90 feletti értéket tekintik magasnak, ha pedig otthon, nyugodt körülmények között mérnek, akkor 135/85 fölött beszélünk magas vérnyomásról. Nem egyszeri mérésről van szó, adott időszak alatt többször ellenőrizni kell a vérnyomást, ha magas értékre gyanakszunk. A vérnyomás – éppúgy, mint a pulzus – keringési paraméter, annak függvényében, hogy milyen tevékenységet folytatunk, változhat az értéke. Fontos, hogy mérés előtt legalább tíz percet legyünk nyugalmi állapotban, legjobb, ha egy széken ülve asztalnál, kitámasztott háttal, kitámasztott karral mérünk.

Ha reggel mérünk, akkor is várni kell egy kis időt ébredés után, mert éjszaka pihen a szervezet, ébredéskor aktiválódik az idegrendszer egy része, és megemelkedhet a vérnyomás.

Életmód, stressz

Ha korábban a férfiaknál ötvenéves kor fölött, nőknél hatvan év után voltak gyakoribbak a kardiovaszkuláris betegségek, ma már egyre inkább érintik a fiatalokat is. A szedentáris életmód ateroszklerózisos betegségek kialakulásához vezethet, az elhízás, a hasi zsírszövet jelenléte gyulladásos markereket szabadíthat fel, a mozgásszegény életmód, a stressz mind betegségekhez vezethetnek. A váratlan stressz, egy rossz hír közlése esetén az idegrendszer egy adott része aktiválódik, ilyenkor felugorhat a pulzus, a vérnyomás, ha eleve van lerakódás az érrendszerben, akkor a gyors áramlásváltozás előidézheti a lerakódás felszabadulását, akár szívinfarktushoz is vezethet, de a folyamatos stressznek is van káros hatása, az érrendszer általános elöregedését idézheti elő, ezt azonban nehéz mérni.

Bonyolult olyan tanácsot adni, hogy kinek mi a jó, hogyan éljen, hisz bizonyos betegségek előfordulásának rizikója sok mindentől függ, de mindenkinek ajánlott a rendszeres mozgás, a fehér hús előtérbe helyezése a vörös hússal szemben, a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása, naponta legalább két liter folyadék bevitele, ötven év fölött legalább félévente egyszer vérnyomásmérés akkor is, ha nincs ilyen jellegű panasz – fogalmaz a szakorvos. Figyeljünk egészségünkre, menjünk orvoshoz, ha baj van, ne várjuk meg, amíg a tünetek súlyosbodnak. Vannak betegségek, amelyek csendesen ölnek, komplikálódnak, agytörténéshez, érszűkülethez, infarktushoz vezethetnek, szervi elváltozást idézhetnek elő, akkor már nehezen lehet kezelni, jobb lenne megelőzni ezeket – mondotta. 

Mindent a betegért

Az új képalkotói eljárások nagyon sokat segítenek a diagnózis felállításában, a kezelés beállításában, az utánkövetésben – hangsúlyozza a szakember. Olyan típusú ultrahangos módszerek is vannak, amelyek által 3D-ben lehet látni a szív működését. Szigyártó Tímea leszögezte, igaz, hogy sokat fejlődött a műszerezettség, de sok esetben azon múlik egy ember élete, hogy van-e a környezetében, aki ismeri az elsősegély alapvető szabályait, tud-e segíteni egy eszméletét veszített, nem lélegző emberen addig, amíg a mentő megérkezik. Szerinte a mellkaskompressziót tanítani kellene az iskolában, ezt bárki elsajátíthatja, és ezáltal életet menthet.

A kardiológia nem könnyű szakma, különösen az ügyelet megterhelő fizikailag és pszichésen is – véli Szigyártó doktornő. Sürgősségi esetekben szívmegállás is történhet, gyorsan kell dönteni, ez nagy felelősség, a beteg élete foroghat kockán rövid idő alatt. A sepsiszentgyörgyi megyei kórházban az ügyelet az egész belgyógyászati vonalra vonatkozik, szolgálatban a kardiológusnak több területre kell figyelnie. Szigyártó Tímea szerint nem szégyen segítséget kérni, előfordul, hogy tapasztaltabb kollégáihoz fordul tanácsért. „Az orvoslás csak úgy tud működni, ha elfelejtjük az egót és csak a betegért dolgozunk” – mondotta.

A fiatal kardiológus jól érzi magát a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban, szabadidejében szeret a természetben járni, kerékpározni, szüleivel, testvérével lenni. A honvágy hozta haza és ez tartja itthon, a szakmában pedig megtalálta, amire vágyott: kórházban, felkészült kollégákkal dolgozni, minél több újat megtanulni.

(A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.)