Akad település, ahol kritikussá kezdett válni a helyzet, máshol a megnövekedett vízfogyasztás is jelzi, hogy kánikula tombol Kézdiszéken is: idősek szerint ehhez hasonló szárazságra tán 1946-ban volt példa. Körképet készítettünk a felső-háromszéki települések ivóvízhelyzetéről.
„Mára a patakunknak csak a medre maradt, ilyen nem volt! Imádkozzunk esőért!” – írta egy esztelneki lakos a közösségi oldalon, pár fényképet mellékelve arról, hogy kiszáradt Esztelnek pataka, amely mostanság inkább emlékeztet szekérútra, mint patakmederre. A patak igazából egy csermely, és korábbi években is volt rá példa, hogy hosszabb csapadékmentes időjárást követően kiszáradt vagy alig csordogált benne a víz.
Salamon Balázs esztelneki elöljárótól megtudtuk: a település felső felében immár válságos a helyzet, a kutakban félméternyi víz van, jó esetben másfél méter. „Ha a szárazság folytatódik, a helyzet kritikussá válik” – mondotta a polgármester. Jelezte: az állattartó gazdák már egy ideje a község mélykútjából hordják jószágaiknak a vizet – ha a kutakból itatnák az állatokat, emberi fogyasztásra már rég nem lenne elég víz. Alsóesztelneken is csökkent a kutak vízállása, pedig az a hely köztudottan vizenyősebb. Érdekes, hogy a Jézus kútjában van ivóvíz. A hidrológiai anomáliaként is felfogható kis kút – amely bár közvetlen a patak mellett található, a meder és a kút vízszintje között pedig kb. háromméteres szintkülönbség van – az idősebbek szerint az egyetlen volt, amely a legnagyobb szárazságban sem hagyta cserben a település lakóit.
Esztelnek. nem szekérút, patakmeder. Fotó: Facebook / Ilyés Anka
Nem jobb a helyzet a szomszédos Csomortánban és Kézdialmáson sem. Reketes István megbízott polgármestertől és az önkormányzati választásokat megnyerő Molnár Istvántól megtudtuk: rendkívül súlyos gondok vannak az ivóvízellátásban. „A gyümölcsöskertben lévő források teljesen kiszáradtak, jelenleg a határban lévő két kútból tudunk vizet kinyerni. A legnagyobb vízmennyiség, amit naponta ki tudunk pumpálni, 150 ezer litert tesz ki. A falu alsóbb részén lakók öntöznek, így a magasabban lévőkhöz nem mindig jut fel az éltető folyadék. Próbáltunk az emberekre hatni, de kevés eredménnyel” – mondta Molnár István. Reketes István kiegészítette: a Feketeügyben is alig van már víz.
Az öntözés miatt van gond Lemhényben is. Jénáki Csongor polgármestertől megtudtuk: a vízfogyasztás megnőtt, mert az olcsó víz miatt az emberek inkább csapról öntöznek, mintsem a portákon lévő kutakat használnák. A település egyébként az Almásréten lévő kutakból, a szintén ott kiépített tározókból kapja a vizet. „A teljesítményük csökkent, a patakok is sokat veszítettek hozamukból. Az a tervünk, hogy fúratunk még egy kutat, és elképzelhető, hogy a közeljövőben még egyet. Nem szeretnénk arra ébredni, hogy ilyen szárazságban nincs, ahonnan vizet pumpálnunk a rendszerbe” – magyarázta érdeklődésünkre Jénáki, aki azt is közölte, hogy Kézdialmással és Bereckkel közösen létrehoznak egy céget, amely a vízszolgáltatást fogja intézni a három településen.
A Kászon-patak siralmas vízállásáról a Facebookon jelentek meg fotók, a mederben Oroszfaluban is alig van víz. Balogh Tibor, a Perkő alatti nagyközség polgármestere szerint csak az idősek emlékeznek ilyen szárazságra, és az 1946-os évet emlegetik. „A Kászon-patak immár egy csermely, a gazdák onnan locsolják a földeket, de hamarosan annak is vége, mert egyszerűen nem lesz víz öntözni. A község egyébként Kézdivásárhelyről kapja az ivóvizet, így egyelőre nincs gond a vezetékes vízzel, de a portákon lévő kutak vízállása jelentősen esett.
Az ivóvíz vonatkozásában Gelencén valamivel jobb a helyzet. Ilyés Botond polgármestertől megtudtuk: a község vízfogyasztása a duplájára emelkedett, jelenleg napi 300 köbméter megy be a rendszerbe. „A kutakban van víz, mi szerencsésebb helyzetben vagyunk az erdők közelsége miatt. A Gelence-patak sem száradt ki, bár csökkent a benne lévő víz mennyisége. A meleg miatt az emberek a kisebb-nagyobb medencéket feltöltötték, ezért növekedett meg a vízfogyasztás. Volt gondunk is, két csőtörés, amelyeket nagyon nehezen tudtunk azonosítani, mert olyan helyen következtek be, ahol a talaj kavicsos, a víz nem tört a felszínre” – magyarázta érdeklődésünkre az elöljáró.
Oroszfalu között is épp csak csordogál a Kászon pataka
Optimizmusra Gábor Áron szülőfalujában sincs ok: Dimény Zoltán polgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a Bereck- és a Martonos-patak egyaránt kiszáradt. „Víz ugyan van, de a fogyasztás ötszörösére nőtt. Amennyiben közelebbről nem lesz eső, súlyos gondokkal fogunk szembesülni” – mondotta.
Kézdivásárhelyen egyelőre nem kell aggódni a vízmennyiség miatt, ahogy azt Pap Lajostól, a vízszolgáltató kézdivásárhelyi megbízottjától megtudtuk. „Az ötven méter mély kutakban a vízállás 4–5 métert esett, vagyis tíz százalékot. Kritikussá akkor válik a helyzet, ha negyvenszázalékos az esés. Korábbi években is volt rá példa, hogy a vízállás csökkent, de eddig még nem volt gond” – mondotta el érdeklődésünkre.
A fogyasztás azonban a céhes városban is másfélszeresére nőtt, több vizet pumpálnak a két víztározóba, és gyakrabban kell a szűrőket is tisztítani. „Eddig 48 óránként tisztítottuk a szűrőket a két tározónál, most 36 óránként szükséges ezt elvégezni. A fogyasztás nőtt, az emberek is több vizet használnak, ugyanakkor több területet – így például a sportpálya gyepjét is – öntözni kell” – magyarázta Pap Lajos.
