Augusztus második felében kézbesíti a posta az újraszámolt nyugdíjakra vonatkozó értesítéseket, akkor tudja meg minden érintett, hogy szeptembertől mennyivel emelkedik a havi járandósága az új (2023 végén elfogadott) nyugdíjtörvény előírásai szerint. Csökkenni a kormány ígéretei szerint egyetlen nyugdíj sem fog, akinek az újraszámolással kevesebb jön ki, mint amennyit most kap, annak a jelenlegi összeget folyósítják továbbra is.
A túlórapénzt beszámolják, de igazolni kell
A legnagyobb, akár 80–90 százalékos nyugdíjemelésben azok reménykedhetnek, akik több mint 40 éven keresztül fizettek járulékot; ők az új nyugdíjtörvénnyel bevezetett stabilitási pontok alapján – ezek 25 évi munkaviszony után évenként 0,5, 30 év után 0,75, 35 év után pedig 1 pontot adnak hozzá az alapnyugdíjhoz – magasabb összegeket kapnak majd, és a nem állandó pótlékokat (órabért, teljesítménybért – románul acord global –, tizenharmadik fizetést, pénzjutalmat stb.) is hozzászámolják.
Utóbbiakat azonban bizonyítani kell, és ez épp a legidősebbek – a 2001 előtt nyugdíjazottak – számára a legnehezebb, nekik ugyanis fel kell keresniük egykori munkaadóikat, és igazolást kell kérniük ezekről a ráadásokról, ami roppant időigényes, mert minden érintett számára hónapról hónapra újra kell nézni a fizetési jegyzéket. 2001 után ezek a plusz pénzek a munkakönyvben, 2011-től pedig a Revisal számítógépes rendszerben is megjelennek, illetve szerepelnek a munkaadó által évente vagy a munkavállaló távozásakor kiállított igazolásokban. Ezekről a megyei munkaügyi felügyelőség is tud másolatot kiadni, ezért érdemes náluk kezdeni a keresést – közölte megkeresésünkre Ördög Lajos főfelügyelő. Az éppen 25 éve megalakult intézmény vezetője elmondta: nagyjából 1100–1200 méteres irattáruk van – sok kis- vagy középvállalkozásnak is náluk van az archívuma –, az elmúlt években összegyűjtöttek egy adatbázist a felszámolt cégekről is.
Ha a cég már nem létezik, szintén a munkaügyi felügyelőségtől lehet megtudni, hogy a felszámolás során hova került az irattára; lehet, hogy már Kolozs vagy Brăila megyében van egy magánmegőrzőben, ahonnan csak (nem kevés) pénz ellenében kérhetők ki az adatok. Ördög Lajos leszögezte: a munkaügyi felügyelőség azért van, hogy ilyen dolgokkal (is) foglalkozzon, a cégeknek azonban ez pluszmunka, azért kérik meg az árát. Hozzátette: az utóbbi időben megnőtt a forgalom a hivatalban, folyamatosan jönnek a nyugdíjasok ilyen-olyan igazolásokért, sokan külföldről is.
A kiegészítő iratokat az újraszámolás lezárása, azaz szeptember elseje után is fogadják még fél évig, de később benyújtott igazolásra visszamenőleg már nem adnak emelt nyugdíjat, csak a következő hónaptól kezdve. Az utánajárás annak éri meg, aki valóban többet kapott a fizetésénél, mert aki kevesebbet – ilyen helyzetben is sokan vannak –, annak nem fog növekedni a nyugdíja.
Kisebb mértékű emelésekre készülhetnek azok is, akik ugyan túlóráztak, de 25 évnél rövidebb munkaviszonyuk miatt nem kapnak stabilitási pontokat. A legrövidebb időszak, amely után nyugdíjat lehet igényelni, 15 év. A munkában töltött évekhez hozzászámolnak olyan időszakokat is, amikor az illető nem fizetett be járulékot (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, börtönbüntetés); a gyermeknevelési szabadság kivétel, ezt a régiségbe és a befizetéses időszakba is beleszámolják.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerint az új nyugdíjtörvény méltányosságot hoz az állami nyugdíjrendszerbe, azaz az azonos munkakörből azonos munkaidő és azonos befizetések után nyugdíjazott személyek ugyanakkora nyugdíjat kapnak majd; jelenleg nem így van, az összegek attól függően változnak, hogy ki melyik törvény alapján vonult nyugdíjba.
Az újraszámolással megemelt nyugdíjak után progresszív adót kell fizetni.
Csak a 2000 lej alatti járandóságok maradnak adómentesek, azon felül 10, 15 vagy 25 százalékos adót vetnek ki, így például a 2800 lejes nyugdíjból 2000 lej adómentes, 800 lejre vonnak le 10 százalékot (80 lejt).
Az idén újraszámolt nyugdíjakat jövő évtől kezdve önműködően emelik az előző évi infláció mértékével és az országos bruttó átlagbér növekedésének felével; ezt mindig az éves költségvetési törvénybe foglalják bele a törvény szerint, amelyben az is szerepel, hogy a további növekedés mértéke a társadalombiztosítási bevételektől is függ.
Egyes nyugdíjakat befagyasztanak
Az új nyugdíjtörvény szerinti emelés a kormány szerint a mintegy 4,7 millió nyugdíjas közül több mint hárommillió személyt érint. Marcel Ciolacu kormányfő ismételten azt nyilatkozta, hogy az újraszámolás során azok kapják a legnagyobb emeléseket, akik nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyik képviselője, Radu Miruță azonban úgy látja, hogy épp a nehéz munkakörülmények között dolgozók járandóságaiból faragott le a kormány.
A szeptember elseje után nyugdíjba menő bánya- és energiaipari alkalmazottak havonta átlag 1700 lejjel kapnak majd kevesebbet, mint korábban nyugdíjazott kollégáik, akiknek a nyugdíja ugyan nem csökken, de ha az újraszámolás során az derül ki, hogy kevesebb illetné meg őket, mint amennyit most kapnak, akkor nem is fog növekedni a többi nyugdíjjal együtt, mindaddig, amíg „a helyére nem kerül”, vagyis az azonos pontszámú, de most még alacsonyabb járandóságok utol nem érik a következő emelések során. Miruță számításai szerint mintegy 230 ezer személy fog a vártnál átlag 1700 lejjel kevesebb nyugdíjat kapni, ha a kormány nem módosítja a törvényt. Az ellenzéki politikus azt is többször elmondta, hogy az igazságtalanság azért is ordító, mert sok olyan személy kap a befizetéseinél jóval magasabb speciális nyugdíjat, aki soha nem dolgozott nehéz körülmények között.
Hasonló következtetésekre jutott a Capital gazdasági portál által megszólaltatott szakértő is. Dorina Barcari szerint az új nyugdíjtörvény megrövidíti a hajdani I-es és II-es besorolású munkahelyekről nyugdíjazottakat, akik az eddigi 50, illetve 25 százalékos pótlék helyett 0,5, illetve 0,25 pontot kapnak, ami előnytelen számukra; különösen a 25, illetve 20 év után nyugdíjazott személyek fognak számottevő mértékben veszíteni az újraszámolással, köztük
sok nő is.
A nők nyugdíjkorhatára amúgy fokozatosan emelkedni fog, 2035-ben már 65 év lesz, annyi, mint most a férfiaké.
Az anyák minden 16 éves koráig felnevelt gyermek után hat hónap kedvezményt kapnak, azaz egy kétgyermekes édesanya egy évvel korábban kérheti nyugdíjazását; a legnagyobb ilyen kedvezmény három és fél év, ennél többet az sem kaphat, akinek hétnél több gyermeke van. A korengedmény az örökbe fogadó anyákra is érvényes, ha legalább 14 évig neveltek gyermeket. Előrehozott nyugdíjazást csak legalább 35 évi munka után, a nyugdíjkorhatár előtt legtöbb öt évvel lehet kérni.
Más újraszámolások is történnek
A nyugdíjakat egyébként az előző törvények alapján is újraszámolták időnként, és mivel az elmúlt hónapokban többen is panaszkodtak, hogy az eddiginél kisebb járandóságot kapnak, az országos nyugdíjpénztár közleményben tudatta, hogy időszakos korrekciókról van szó, amelyeket az 1966-os, 1977-es, 2000-es és 2010-es nyugdíjtörvények alapján végeznek, és ha hibát találnak a számításokban, akkor változik a nyugdíj összege. Amikor emelésre kerül sor, akkor egyszerre fizetik ki a magasabb járandóságot, amikor viszont valaki többet kapott annál, amennyi megilleti, a különbözetet részletekben vonják le tőle. 2023-ban például országszinten 870 személy nyugdíja változott az ilyen rutinellenőrzések során, ezek közül 361 esetben nagyobb, 509 esetben pedig kisebb lett a kézbesített összeg.
A romániai átlagnyugdíj áprilisban (ez a legfrissebb adat) 2248 lej volt, a rendes korhatárral nyugdíjazott 3,8 millió személyé 2506 lej, az előrehozott nyugdíjak átlaga viszont 3164 lej havonta, ezt közel ötezren kapják; részben előrehozott nyugdíj több mint 88 ezer személynek jár, átlaga 2302 lej. Rokkantnyugdíjra közel 400 ezren jogosultak, ennek átlaga nem éri el a havi ezer lejt sem, utódnyugdíjra pedig 450 ezren, akik átlag 1777 lejt kapnak. A mezőgazdasági nyugdíjak átlaga 636 lej, szociális támogatást 68 nyugdíjas kapott áprilisban, átlag 530 lejt.
Speciális nyugdíjat májusban az országos nyugdíjpénztár közlése szerint 11 541 személy kapott (70-nel több, mint áprilisban), de csak néhány kategória (bírók, ügyészek, diplomaták, pilóták, számvevőszéki és törvényszéki alkalmazottak) tartozik ide; más jogcímeken jóval többen (zömmel honvédelmi és belügyi alkalmazottak, de parlamenti hivatalnokok is) kapnak olyan különnyugdíjat akár 20–25 évi munka után is, amelynek összege messze meghaladja a 35 évi befizetéseken alapuló járandóságokat.
A legmagasabb befizetés alapú nyugdíj márciusban meghaladta a 108 ezer lejt (amiből az adók kifizetése után bő 90 ezer marad az érintettnél, egy volt bankárnál), a legmagasabb speciális nyugdíj pedig a bruttó 58 ezer lejt, ez egy volt bírónak jár.
