Elkezdődött a Rétyi-tó vízzel való feltöltése, de ezen a nyáron még nem tudják annyira megemelni a vízszintet, hogy fürdeni lehessen benne – tudtuk meg Réty község polgármesterétől. A kétharmadrészt kiszáradt tó nem csak a turistáknak hiányzik, a vendéglátóknak is nagy kiesést jelent.
A rétyi tavakat – a két kisebb horgásztavat és a pár éve még fürdőzésre alkalmas nagyobbikat – a Szacsva-patak látja el vízzel, ám ennek hozama már rég nem elég ahhoz, hogy megtöltse a nagy medret. A gát is szivárgott a Feketeügy felől, ezt tavaly 150 méteren megerősítették, és új zsilipet építettek, mindezt az önkormányzat költségvetéséből – emlékeztetett Dombora Lehel, a község polgármestere. Mire mindezzel elkészültek, a víz nagyrészt elpárolgott, és ezt a mennyiséget a nagyobb, egy-két hétig tartó esők sem tudták pótolni: a Szacsva-patak vízgyűjtő medencéje eleve kicsi, és az utóbbi években 7–8, hódok által épített gát is felfogja a vizet – magyarázta. Mivel már látszott, hogy erre a vízhozamra sem lehet építeni, úgy döntöttek, hogy a Feketeügyből emelnek át vizet, és 2023 végén el is indították a vízpumpaállomás létrehozásához szükséges eljárást, amiben minden illetékes intézmény támogatta a községet (prefektúra, vízügy, környezetvédelem, katasztrófavédelem stb.); létrejött egy bizottság, amely megállapította, hogy sürgősségi munkálatokról van szó.
Ez elvileg azt jelenti, hogy el lehet kezdeni az építkezést, és menet közben lehet igényelni az engedélyeket, csakhogy a környezetvédelmi törvény ezt nem engedi meg. Tanulmányokat kellett kérni a Bukarestben székelő országos hidrológiai intézménytől, ami nem kevés időt és pénzt emésztett fel, de végül részletes dokumentációt kaptak a Feketeügy lehetséges legkisebb és legnagyobb vízhozamáról, illetve arról, hogy mikor mennyit vehetnek ki belőle a tó feltöltésére. Ezzel kezdhették el a pumpálást idén július 11-én, és bár már két hét múlva látszani fog az utánpótlás, a polgármester becslései szerint – a párolgással és némi szivárgással is számolva – nagyjából 70 napba telik, amíg egyméteres vízszintemelkedést el tudnak érni.
Az igazi az lett volna, ha az egész medret kitakaríttatják, de ez túlságosan költséges lett volna, hiszen 14 hektárról van szó. Ebből nagyjából 12 hektár lesz a tó felülete az optimális, másfél méteres vízszintnél; most mintegy kétharmada ki van száradva. Csodával határos, hogy az idén nem volt halpusztulás és hínár sem – véli az elöljáró, aki azt is elmondta: ha hagynák teljesen kiszáradni a nagy tómedret, az egy környezeti katasztrófával érne fel, hiszen egy bűzös, fertőzésveszélyes mocsár maradna a helyén, döglött halakkal. A tervezés során megismert adatok alapján Réty polgármestere úgy látja, hogy hosszú távon „nem jó felé haladunk”, egyelőre azonban bízik abban, hogy sikerül helyreállítani a tavat és civilizált üdülőövezetet kialakítani a partján.
Ez a környékbeli vendéglátóknak is fontos, akik évek óta megcsappant forgalommal üzemelnek: előbb a járvány, majd a vízhiány miatt maradtak el a vendégek, az idén pedig már a pénztelenség is érződik. A tó felé vezető sétány bejáratánál levő parkoló két oldalán a kürtőskalácsos házikó és az étterem is zárva (főszezon idején, amikor már az érettségi is lejárt), a szemköztiben is alig néhányan üldögélnek. Demeter Pálma tulajdonos elmondta, hogy bár a járvány után nagyon megnőtt az igény a szabadidős tevékenységekre és az egészséges életmódra, az utóbbi időben főleg átutazók ülnek be hozzájuk, ritka már a teljes ebédet rendelő, nyaraló család; a Nyírben biciklizők is inkább a saját szendvicseiket fogyasztják el a teraszon. Panziójuk sem működik, felújítás alatt van – azt remélik, hogy jobb idők is jönnek, és feléled még a Rétyi-tó.
