A sok szomorú, tragikus esemény hallatán – természeti katasztrófák, robbantásos merényletek, életszínvonal-esés és elnyomorodás – bizony elszomorodik, letargikus helyzetbe esik embernek fia. De időnként jó hírek is keringenek az éterben, amit megírásra érdemesnek tartanak a lapok. Ilyenkor ágaskodik a felismerés, s szinte hangosan felkiált: hát még ezek után is van kedvünk falunapozni, hetyke-díszes kapukat állítani s egy cseppet pezderkedni velük a dölyfös külföld előtt! Hát legyen is, maradjon is építő-alkotó kedvünk, mert a megmaradásra predesztinált történelmi múltunk elvárja tőlünk, hogy békeidőben építsünk házat, s a ház elé, falu és temető bejáratához székely kapukat!
Rákóczi és Mikes Kelemen réges-rég rászolgált arra, amely dicső emlékükre állíttatott a közelmúltban Rodostóban! És jelképes székely kapuk hirdetik eleink dicsőségét Ószandecben, Buenos Airesben, Tapolcán, de Gelence, Zabola és Zágon székely-magyarjai sem adták alább az effajta becsület dolgában. És gyarapodnak a testvértelepüléseknek ajándékozottak is, lévén kézügyben a középajtaiak majosházi példája, az októberben felavatandó. Szemlátomást gyarapodik az ácsolásra-faragásra vállalkozók száma, akik nem pancser, de mestermunkával rukkolnak elő.
A háromszéki székely kapuk szaporodásának hírére, mintha hallanám, hogy felgyorsul az örömtől egykori szenetgyházasfalvi tanító nénim, Kovács Piroska szívverése, aki nyugdíjas pedagógus asszony létére is szívén hordozta a mindenkori székely kapuk sorsát a legszékelykapusabb faluban, Máréfalván.Örökségünk: A székely kapu című tanulmányában írja többek között: „Figyelemre méltóak a háromszéki kapuk arányai: a kapuk magassága és szélessége, továbbá a nagy- és kiskapu magassági viszonya, valamint a kiskapu feletti felület változatos alakítása. A háromszéki kapuk karcsúak, magasba törők, impozánsak, az udvarhelyiek szélesek, zömökebbek. Csíkban a két típus keveredik. Ez a fő díszítőfelület lehet egészen betöltött, berakott síkfelület, amely tele van lapos relief faragással, indás, leveles, virágos díszítéssel. Az udvarhelyi kapuknál ez a kompozíció szimmetrikus keretbe foglalt, míg a háromszéki kapukon szabadon formált. Háromszéken kedveltebb az áttört felületű, egy, négy vagy hat korong alakú ablaknyitás. Háromszéki és csíki kapuknál sajátos szerkezeti megoldás, hogy a galambdúcos tetőzetet 3–4 konzol tartja, a galambdúc pedig gyakran két lyuksoros. A kapu monumentális mérete ezt indokolja (méretarányosság). Háromszéken és Csíkban még domborítják is a kiemelt formát, a kiemelkedő faragások éleit gömbölyűre lecsiszolják.”
Hogy a feltámadt székelykapu-állítói kedvet jobban belehelyezhessem a mocorgó falusi turizmus éledező mozgalmába, idézem Nyirő József megállapítását: „A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családtagnak tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyébe újat teremt, mert az a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében, élővé válik azáltal, hogy a székely lelkét leheli belé, amikor kifaragja és az Isten nevét vési rá szelíd és alázatos betűkkel...”
És a galambdúc egyik végére keresztet, a másikra pedig kopját állít anno 2005-ben annak szimbólumaként, hogy más vallású, de egy nemzet vagyunk. Ami talán a két világháború között még nem volt divat, és nem láthatott az író és szerkesztő, a molnár és a gazdálkodó, az egyházi rendből kilépő katolikus pap, a Jézusfaragó ember című regény szerzője.
Ferenczy L. Tibor
