A hosszú és szokatlan mértékű kánikula sokakat megviselt az elmúlt hetekben. Nehéz volt otthon, a munkahelyen, kicsiknek, nagyoknak és időseknek, de különösen megviselte a betegeket. Azokat, akik kórházban kényszerültek átvészelni a kórtermek tartósan 30 fok fölötti hőmérsékletét, akiket a hőségtől kifacsart, elcsigázott orvosok, ápolók próbáltak gyógyítani, akiknek halasztani kényszerültek a műtétjét. Kiderült ugyanis, hogy a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban nincs légkondicionálás, pontosabban egy részében lenne ugyan, de nem működik, pont akkor, amikor a legnagyobb szükség volna rá. András-Nagy Róbert kórházmenedzsert kérdeztük az áldatlan helyzet okáról.
Nap mint nap harsogták a központi hírtelevíziók, hogy valamelyik bukaresti kórházban pár órára leállt a légkondicionálás, klíma nélkül „olvadozik” egy-egy vidéki intézmény, keresték a felelősöket, és akkor érkezett a hír, hogy bizony Sepsiszentgyörgyön sem jobb a helyzet. Pontosabban kiszivárgott, panaszkodó betegektől.
Kiderült, műtéteket halasztanak el, az életmentő beavatkozásokra csak 6 és 11 óra között van lehetőség, akkor is rendkívül veszélyes körülmények között. Hisz otthonunkban is megtapasztalhattuk, az éjszakai szellőztetés alig hozott enyheséget. Aki tehette, vitte beteg hozzátartozóját máshova, például Csíkszeredába, ahol a kórház légkondicionálással, zavartalanul működött. Annál nagyobb volt a felháborodás, mert sokan tudták, a pár évvel ezelőtt befejezett felújításkor a sepsiszentgyörgyi intézménybe is került klímaberendezés. Miért nem működött? – kérdeztük a kórházmenedzsert.
Valóban szereltek légkondicionálást, ahová lehetett, ahol megengedték az 1973-ban felhúzott épület technikai feltételei. Kilenc klímarendszert sikerült kialakítani, a műtőkben például csak a tető leemelésével tudták megoldani, de van az intenzív osztályon, a kardiológián, az újszülöttosztályon stb. Ahol nem volt lehetőség a rendszer beépítésére, ott fényvisszaverő fóliát és árnyékolókat tettek az ablakokra, ezek két-három fokkal csökkentették a hőmérsékletet, de az ötvenéves épületben más lehetőség nincs, egyéni, pár szalont kiszolgáló kis légkondik felszerelésére és működtetésére sincs anyagi lehetősége a kórháznak – magyarázta az igazgató. Alkalmatlan a klíma felszerelésére a fertőző épülete, de a nagyobb belmagassággal rendelkező, belgyógyászatnak is otthont adó régi, kisebb épület felújítását már korszerű fűtő-hűtő rendszerrel tervezték, és nem hiányzik majd a most épülő tüdőkórházból vagy az új sürgősségről sem.
A főépületben meglévő rendszert azért nem tudták beindítani, mert szervizelni kellett volna, de sem közel, sem távol nem találtak szakcéget, amely elvégzi a szükséges ellenőrzést, javításokat.
A járvány alatt a minisztérium megtiltotta a használatát, az újraindítás után pedig hol működött, hol nem, s idén a nagy melegben szembesültek azzal, hogy kellene, de nincs. Drága mulatság a rendszer szervizelése, de pénz van rá, a megyei tanács kiutalt 200 ezer lejt, ám az egészségügyi intézmények speciális szellőzőrendszerével kevés cég foglalkozik, azok pedig túlterheltek. András-Nagy Róbert szerint két hónapja napi szinten foglalkoznak az üggyel, most végre kaptak árajánlatot, és a következő két hétben kiszállnak a szakemberek felmérni a terepet. Újabb hetekbe telhet, míg beszerzik a szükséges anyagokat, alkatrészeket, tehát egyáltalán nem biztos, hogy egy újabb hőhullám jobb helyzetben találja a kórházat, de jövő nyáron legalább nem lesz már gond.
András-Nagy Róbert kórházmenedzser. Albert Levente felvétele
Adódik a kérdés, miért nem foglalkoztak hamarabb a klíma ügyével, hisz évről évre melegebbek a nyarak, lehetett tudni, hogy szükség lesz rá. A menedzser válasza egyszerű: intézményük alulfinanszírozott, folyamatos tűzoltással kell foglalkozniuk – azzal, hogy miként teremtik elő a pénzt a gázra, villanyra, hogyan fizetik ki a gyógyszerek, fogyóanyagok beszállítóit –, nincs idejük, lehetőségük előre tervezni. Tavaly novemberben például a biztosítóház elhalasztotta 2,5 millió lej átutalását, ezt csak idén áprilisban kapták meg, így január-februárban nem a klíma kérdése volt égető, hanem a működési költségek előteremtése. A rendszer alulfinanszírozott, 2015 és 2023 között 15,9 százalékkal emelte az egészségügyi biztosító a kórházaknak járó kvótát, a kiadások viszont ennél jóval nagyobb mértékben nőttek, elég, ha csak az energiahordozók árának emelkedését nézzük. Jelen pillanatban 15–20 százalékkal több pénzre lenne szükség a zavartalan működéshez.
A meleg kicsit alábbhagyott vidékünkön, átmenetileg felszusszanhattunk mi is, a kórházba beutaltak s az ott dolgozók is. Előbb-utóbb megoldódik a klímaberendezés javítása is, nem úgy az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozásának ügye. Arra sehogy nem találnak megoldást a döntéshozók.
