Szerdán megkezdődtek az első sportesemények a párizsi olimpián: két nappal a nyitóünnepség előtt elrajtolt a férfi labdarúgótorna, illetve nem sokkal később a férfi rögbisek is megkezdték a küzdelmeket. A Stade de France-ban majdnem 80 ezer néző előtt léptek pályára a csapatok, amit felemelő lehetett látni a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött rendezett tokiói játékok után.
Párizs 1900 és 1924 után harmadszor ad otthont a játékoknak, ezzel felzárkózik a legutóbbi európai házigazda, London mellé, hiszen 2012-ben az angol főváros is harmadszor volt rendező a történelem során. A nyitóünnepséget ma 20.30-tól rendezik, ám nem a hagyományos módon, ugyanis a sportolók nem egy stadionban vonulnak fel, hanem a különböző nemzetek küldöttségeit hajókkal szállítják a Szajna egy 6 kilométer hosszú szakaszán, az Austerlitz hídtól az Eiffel-toronyig.
Magyarország 21 sportágban 180 sportolóval, Románia pedig 18 sportágban 107 versenyzővel vág neki a 33. nyári ötkarikás játékoknak. A nyitóünnepségen a kézilabda-válogatott kapusa, Böde-Bíró Blanka és a cselgáncsozó Tóth Krisztián vonulhat a magyar csapat élén zászlóvivőként, a román küldöttséget Ionela és Marius Cozmiuc evezősök, férj és feleség vezethetik lobogóval a kezükben. A szervezők látványos, különleges, viszont felelősségteljesen lebonyolított rendezvényre készülnek.
Bár az olimpiai játékok a békét, nem a háborút hirdetik, mégis van némi ok az aggodalomra, ugyanis Párizs általános közbiztonsága a következő hetekben tovább romolhat. A francia főváros évek óta hírhedt a migráció miatt megnövekedett bűnözésről: a zsebtolvajok és a fegyveres rablók számára a turistaáradat könnyű célpontot jelenthet. Emellett a szervezők terror- és kibertámadásokra, valamint tömegtüntetésekre is számítanak, így az olimpia biztosítása óriási kihívássá vált. A belváros jelentős részét már lezárták, a rendőrség teljes készültségben van, és sorozatos razziákat tartanak különböző radikális csoportoknál.
Az esetleges támadásokon kívül a másik beszédtémát a Szajna szolgáltatja, ugyanis még mindig őrültségnek tűnik, hogy néhány nap múlva a szennyezett folyóban olimpiai versenyeket rendezzenek. Márpedig a szervezők és a politikusok annyira magabiztosak, hogy kijelentették: nincs B-terv, így a hosszútávúszók és a triatlonosok mehetnek a fekáliás vízbe, ami többek között azért is probléma, mert a sportolók verseny közben rengeteg vizet nyelhetnek. Sajtóhírek szerint a Szajna megtisztítására eddig több mint 80 milliárd eurót költöttek, azonban tavaly augusztusban a hosszútávúszók világkupaversenyét így sem tartották meg, ugyanis a Párizsra napokkal korábban lezúduló hatalmas eső miatt a folyó annyira szennyezett lett, hogy az úszókat nem engedték be a folyóba.
A különböző nehézségek ellenére tekintsünk reménykedve a 33. nyári olimpia elé, örüljünk, hogy újfent szemtanúi lehetünk, miként csatáznak a legjobbak egymással, megtapsolhatjuk a világraszóló sikereket és örömkönnyeket hullajthatunk. Vélhetően nem túlzás azt állítani, hogy a nézők és szurkolók visszatérésével az olimpia visszakapta a lelkét. Minden bizonnyal hiányzott a sportolóknak a helyszíni biztatás a stadionokban és a sportcsarnokokban, az éneklés, az örömtánc, nem utolsósorban pedig az, hogy közösen ünnepelhessék a győzelmet. Éljen az olimpia! Hajrá!
Sportolók az olimpiai faluban a Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben. Fotó: MTI / Illyés Tibor