Gazdaközpontú agrárpolitikát kell felépíteni Európában, nem lehet, hogy mások határozzák meg azt, hogy a gazdáknak mit is kell tenniük, nem lehet, hogy zöld ideológiai nyomás alá helyezzék az európai agrártársadalmat – jelentette ki Nagy István mezőgazdasági miniszter tegnap Tusványoson.
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott (Nem) mindennapi kenyerünk – a gazdaközpontú európai agrárium esélyei című panelbeszélgetésen a miniszter elmondta: amennyiben nem a gazdák állnak a közös európai agrárpolitika központjában, Európa elveszíti versenyképességét és jövőképét, élelmiszer- és élelmezésbiztonságát.
„Sokkal inkább hallatni kell a hangunkat az Európai Unióban” – mondta a miniszter, aki szerint a magyar uniós elnökség kiváló lehetőség erre. Rámutatott, Magyarország öt fogalom köré szervezi a soros elnökséget az agrárium területén: hogyan lesz válságálló, versenyképes, fenntartható, tudásalapú és gazdaközpontú az európai agrárium. Úgy értékelte, a gazdatüntetésekkel sikerült erőt felmutatni, felhívni az európai polgárok figyelmét arra, hogy nem lehet tönkretenni az unió agrárgazdaságát azzal, hogy a tagállamok termelőinek számos előírásnak kell megfelelniük, miközben az ukrán termékek importját nem korlátozzák. A miniszter szerint elkezdődtek az egyszerűsítések, a visszalépés „a teljesen irreális célkitűzésekből, amelyek megbénították az európai agráriumot”, és mivel az intézményrendszer még nem állt fel, a 27 agrárminiszternek van esélye javaslatokat megfogalmazni és átadni a majdani Európai Bizottságnak.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke kifejtette: az európai zöld megállapodás (European Green Deal) által teljes mértékben lebénították az európai gazdákat, mivel betarthatatlan előírásokat hoztak, miközben az ukrán termékek előtt teljesen megnyitották a piacot. Az uniós döntéshozók európai agrárskanzent akarnak – mondta, hozzátéve: képtelenség elfogadni, hogy az ukrán gazdák feltétel nélkül termelhetnek és kontroll nélkül hozhatják be termékeiket az EU-ba, felborítva az uniós piacot.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, korábbi környezetvédelmi miniszter szerint az erdélyi, székelyföldi gazdák is bizakodva néznek a magyar EU-elnökségre. Szerinte az unió megszokta, hogy a gazdák terhelhetők, „mint a jó málhás szamár”, de a gazdatüntetések ennek véget vetettek. A gazdatársadalom legalább olyan fontos, mint a környezetvédelem, a kettőt össze kell hangolni – mondta.
Rámutatott: az új környezetvédelmi politikának költségvetéssel kell járnia, a termeléskiesést meg kell téríteni a gazdáknak.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az unió agrárpolitikája nem agrárpolitika és nem zöld, nem kínál megoldást az európai vidék számára. Aláhúzta: a gazdák úgy érzékelik, az uniós döntéshozók nem partnerként, hanem legyőzendő ellenségként tekintenek rájuk. Bejelentette: a magyar uniós elnökség alatt együttműködésre törekszenek az európai gazdákkal, ezért összehívták az európai gazdaszervezeteket Magyarországra, hogy közösen döntsenek arról, mit kérnek az Uniótól.
Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere kifejtette, hogy bár a magyar szakmai szervezetek és a magyar kormány kiválóan képviseli a magyar gazdákat, Európában egyre szűkösebb a megélhetése a vidéki lakosságnak, egyre nagyobb az elvándorlás a nagyvárosokba, ezért szerinte a teljes vidékfejlesztésre kellene összpontosítani, nem csak az ágazatra.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületei Szövetségének elnöke a földet művelő profitorientált vállalatok óriási lobbierejére hívta fel a figyelmet, amely szerinte Brüsszelben is érvényesül.
Benk Szilárd, a Budapesti Corvinus Egyetem docense moderátorként kiemelte, hogy a túlszabályozás versenyhátrányt jelent, az európai versenyképességre kihat, hogy az unió betartja a szabályokat, az Egyesült Államok és Kína azonban nem.
Nagy István a versenyképesség kapcsán kifejtette: a mai társadalom problémája, hogy mindent akar, mindent időben, nincs meg a szezonalitás kérdése, a helyi termék becsülete. Aláhúzta: „először magunkban kell keresni a változást”, tudatos vásárlóként a helyi terméket kellene előnyben részesíteni. Rámutatott: gazdálkodónak lenni életforma, ezért nagyon vigyázni kell rá, mert ha megszakad a generációs lánc, nagyon nehéz új gazdákat hozni, pedig gazdákra mindig szükség lesz. A mindennapi kenyeret ugyanis biztosítani kell az emberek számára.
Tánczos Barna szerint az erdélyi gazdatársadalomnak is tanulnia kellene a német példából, ahol generációról generációra adják át a tudást, és a technikai fejlődésében lévő lehetőségeket is kihasználják. A legfontosabb a családi gazdaságok támogatása, és ehhez a továbbiakban is szükség van a magyar kormány segítségére – mondta.
