Az európai parlamenti választások üzenete, hogy az európaiak többet, jobbat várnak az Európai Uniótól, a magyar EU-elnökségnek pedig felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát és hangjukat becsatornázza a döntéshozatali folyamatokba – mondta Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere tegnap az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) konferenciáján Budapesten az Országházban.
Bóka János hozzátette: „az elnökség természetesen nem hoz döntéseket, de ha úgy teszünk, mintha az európai politika a szokásos hétköznapi módon folytatódhatna, akkor cserben hagyjuk a polgárainkat, eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat”. A közeljövő feladatairól szólva elsőként egy új európai versenyképességi megállapodás szükségességét emelte ki. A jelenlegi többszörös kihívásokkal teli nemzetközi környezetben, ahol Európa le van maradva a globális versenytársaitól, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és versenyképességének javítása – mondta.
A miniszter ugyancsak fontos feladatként beszélt az európai védelempolitika megerősítéséről, hozzátéve: a kontinensen és világszerte zajló konfliktusok egyértelműen bebizonyították, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell játszania saját biztonságának garantálásában, mégpedig azzal, hogy erősíti ellenálló képességét és cselekvőrendszerét.
Beszélt az unió bővítéséről, jelezve: a bővítés sikerességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles legyen. Megjegyezte: Ukrajna esete különleges abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az Európai Unió széles körű és összetett támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni küzdelmében.
Megemlítette, hogy a magyar elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján. Kitért a Nyugat-Balkánra is, amelynek az Európai Unió több mint húsz éve megígérte az európai perspektívát. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyöket hoz az Európai Unió számára – mondta. Hozzátette: „a csatlakozási folyamat irányítása mellett tovább vizsgáljuk a fokozatos integráció koncepciójának lehetőségét, vagyis a teljes jogú tagságig az uniós programokhoz, projektekhez, hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségét”.
Bóka János elmondta: a magyar elnökség hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét.
Az elnökség célja továbbá elősegíteni a kohéziós politika jövőjének alakításáról szóló megbeszéléseket, valamint kezdeményezik a gazdaközpontú uniós agrárpolitika kialakítását.
Végül a magyar elnökség hozzá fog járulni a demográfiai kihívások kezeléséről szóló vitához.
A fő prioritások mellett Bóka János feladatként megemlítette még a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását, az antiszemitizmus elleni küzdelem megerősítését és a kisebbségi jogok védelmének előmozdítását.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a konferencia kezdetén hangsúlyozta: a magyar Országgyűlés célja továbbra is az, hogy a népszuverenitás letéteményeseiként a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós politikák befolyásolásában, és előmozdítsuk a szubszidiaritás elvének érvényesülését és tiszteletben tartását.
A konferencia második, Az Európai Unió nyugat-balkáni és keleti bővítésének aktuális kérdései címmel tartott szekcióját felvezető előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kiemelte: „az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszú távú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében”. Úgy fogalmazott: az EU nem lehet sikeres a csatlakozó államok, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjei nélkül.
