Hogy fogunk kinézni, ha ez a Trump tényleg véget vet a háborúnak? – fogalmazott a német televízióban Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke. Kijelentésére nagyon sok kritikát kapott, mire úgy pontosított, hogy ő mihamarabbi fegyverszünetet szeretne Ukrajnában, amit Európának kellene kezdeményeznie, és ehhez Németországnak szövetségeseket kellene keresni. Ha valóban így van, talán Magyarország felé kellene tekinteniük – mondta Boris Kálnoky a felvezetőben, hozzátéve: úgy véli, változik a háború megítélése a nyugati világban, de vajon mi történne, ha tényleg sikerülne véget vetni neki?

Atlantizmus és békepolitika

Németh Zsolt azzal az anekdotával kezdte előadását, hogy a színes madár addig nézegette saját szépségét a tó tükrében, amíg felfalta a róka. „Mi azt javasolnánk ennek a szép madárnak, hogy nézzen egy kicsit körül, és akkor talán elkerülheti, hogy a róka felfalja” – fogalmazott. Amikor olyan szintet ért el az agresszió a nemzetközi politikában, hogy vezető politikusokra lőnek és európai szinten semmibe veszik az eljárási szabályokat, pártpolitikai alkuvá téve a tisztségek leosztását, akkor indokolt a körülnézés – mondta a bizottsági elnök.

Beszédében négy témát vetett fel. Először azt, hogy a jelenlegi helyzetből való kiút megtalálásában fontos szerepe lehet a Patrióták Európáért politikai családdal való párbeszédnek, mely közös nevezőjének tartja például az atlantizmus, a biztonságtudatosság ügyét. Ezután az ukrajnai front kérdéséről beszélt, mely szerinte a mai globális biztonság kulcsfontosságú kérdése. Ma a békepolitikát folyamatosan körüllengi az oroszbérencség vádja – jelentette ki, mely nem helyénvaló, mert szerinte a békét szorgalmazók nem kapitulációra akarják rávenni Ukrajnát, sőt, úgy gondolják, hogy a háború előrehaladtával egyre távolabb kerül Ukrajnától az európai jövő. A közel-keleti háborúra is felhívta a figyelmet, mely szerinte ugyancsak globális kérdés, ezzel kapcsolatosan pedig egy afrikai tudásbázis kialakításának fontosságáról is beszélt. Negyedik témaként a globális erőviszonyok kérdését említette, szerinte nem a multipolaritás, inkább egy kínai-amerikai bipolaritás irányába halad a világ, és ebből a helyzetből meg kell próbálnia a legtöbbet kihozni Magyarországnak.

Fotó: Facebook / Csoma Botond. Gönczy Tamás felvétele

Gyengülhet Európa

Szilágyi Zsolt az első bálványosi táborok hangulatáról mesélt elöljáróban, mint mondta, akkor mindannyian érezték, hogy a világ óriásit változott a kommunizmushoz képest, most pedig ugyanez zajlik, de a kérdőjelek jóval nagyobbak. Az a fajta nemzetközi együttműködés, amelyben reménykedtünk, mára egészen megváltozott, az euroatlanti értékek megszűntek biztos igazodási pontnak lenni. Az értékek és érdekek különváltak, a háborús helyzetben Európa is a nagyhatalmak kiszolgáltatottjává vált.

Az izraeli hadjárat szintén új valóságot teremtett a nemzetközi színtéren, és meglehetősen rosszak a nyugat tárgyalási pozíciói, az Európai Bizottság elnökének újraválasztásával pedig Európa elmulasztotta a megújulás esélyét – mondta Szilágyi Zsolt. Nem roppant meg az orosz gazdaság a háborútól és a szankciós csomagoktól, a háborús állapot konszolidálásával pedig tovább gyengülhet Európa – jelentette ki. A közös euroatlanti értékeink tehát különbözhetnek közép-európai érdekeinktől, és reméljük, hogy a térséget érintő tágabb rendezés kapcsán a mi kéréseink, integrációs programunk is újból asztalra kerülhet – zárta beszédét Szilágyi Zsolt.

A kelet nem jó irány

Mesterházy Attila emlékeztetett, hogy Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök azt mondta az uniós csatlakozáskor, hogy Magyarország lehorgonyzott végre azon az oldalon, ahová történelmileg is tartozik: a nyugati világrend oldalán. Orbán Viktor irányításával azonban a „kompország” újra elindult kelet felé, mely egészen biztosan nem jó irány. Mint kifejtette, a hidegháborús időszak nagyhatalmai által meghatározott nemzetközi világrend az ezredfordulóra összeomlott, és létrejött egy unipoláris világ, ami néhány éve ugyancsak átalakulóban van a multipolaritás irányában, és ebben leginkább Kína fontos szereplő, mely „globális öntudatára ébredt”.

Emellett megjelent Oroszország is mint destabilizációs erő, mely megpróbálja kiszorítani Amerikát Európából. Trump visszatérése is veszélyes lehet ilyen szempontból, tehát egy második világháborús blokkosodás küszöbén állunk, ebben pedig Magyarország nem jól helyezkedik, mert nem a saját szövetségesi rendszere felé húzódik, téves a helyzetértékelése, jövőképe. Orbán Viktor olyan pályára állítja Magyarországot, ahová soha nem akart tartozni, hisz Oroszország szövetségesei – Kína, Észak-Korea, Irán – valójában diktatúrák, autokráciák, sokkal inkább a múltba mutatnak, mint a jövőbe – mondta a pártelnök. A semlegesség sem jó választás, mert ez a legdrágább egy kis ország védelme, biztonsága szempontjából. Szerinte sem szövetségese, sem befolyása nem maradt mára a magyar kormányfőnek.

Megvédi-e Amerika Európát?

Csoma Botond szerint Ukrajnában állóháború zajlik, így katonai szempontból nem lehet komoly jóslatokba bocsátkozni a háború végkimenetelét illetően. Az ukrán politikai elit úgy gondolja, hogy a tárgyalások Oroszországnak kedveznének, hisz ők csak a teljes területi integrációt tartanák elfogadhatónak, aminek azonban kevés az esélye. A mostani amerikai vezetés és az Európai Unió döntő többsége az ukrán álláspont mellett van, ezért egyelőre távol a megoldás – véli Csoma. A közel-keleti fronttal kapcsolatosan elmondta, hogy október 7-én megdőlt az az izraeli elképzelés, hogy védve vannak a nagyméretű terrortámadástól, komoly kárt nem lehet okozni nekik. Ráadásul a támadás egy olyan pillanatban következett be, amikor Izrael közelebb került egyes arab államokhoz, és a Közel-Kelet látszólag jó irányban haladt a megbékélés útján.

A távol-keleti konfliktushelyzetről is beszélt a frakcióvezető, szerinte inkább Kína és az Egyesült Államok szembenállása vezethet világháborúhoz, mint az ukrajnai helyzet. Trump és Biden elnöksége alatt egyaránt úgy gondolta Amerika, hogy Kína ellen nagyon határozottan fel kell lépni, ezért már jó ideje negatív spirálba került a két ország viszonya, olyanformán, mint Nagy-Britannia és Németország kapcsolata az első világháború küszöbén. Szerinte Európának többet kellene foglalkozni a saját védelmével, mert Amerika nem védené meg.

Fotó: Facebook / Csoma Botond. Gönczy Tamás felvétele

Olcsóbb a háború, mint a béke

Mihai Răzvan Ungureanu szerint, mielőtt válaszolnánk a felmerülő kérdésekre, meg kellene vizsgálnunk magunkat, hogy vajon tudunk-e eleget a kérdések megválaszolásához vagy sem. Úgy beszélni a háborúról, hogy nincsenek ez irányú tapasztalataink, nem biztos, hogy célravezető – mondta –, és a harmadik világháborút sem lehet a történelmi ismeretek alapján kikövetkeztetni. Ő kétli, hogy a világ felkészült egy újabb világháborúra, de jó, hogy figyelmeztet erre a lelkiismeretünk – jegyezte meg. Valójában azért nem tudjuk a választ rengeteg kérdésre, mert ez elsősorban információs háború, ahol folyamatosan manipulálnak bennünket – tette hozzá.

A béke vagy fegyverszünet csak tárgyalások után jöhet szóba olyan érvek alapján, amelyeket mindkét fél elfogad, de egyelőre egyik érintett fél sem hajlandó erre. Vajon előrelátható-e bármelyik fél győzelme, amikor mindkét fél másképp értelmezi a helyzetet? Az 1945 után kialakult európai és globális rend teljesen megdőlt, a biztonsági rendszerek is megdőltek, a háború pedig ma olcsóbb, mint a béke, mert az utóbbi tartós projekt, sok erőforrást igényel. A szövetségek közép- és hosszú távú elkötelezettségre és politikai lojalitásra épülnek, és általában a demokratikus államok közötti bizalom termékei, mely törékeny érték – fogalmazott. Vajon mi lesz, amikor nem Putyin és Zelenszkij lesznek majd az elnökök? – tette fel a kérdést.

Téves-e Orbán helyzetértékelése?

Ezután pár nézői hozzászólást hallhattunk, majd Mesterházy gondolataira reagálva Németh Zsolt elmondta, hogy a világpolitikában, világgazdaságban ma keleti szelek fújnak, és Orbán Viktor békemissziós körútja, az Európán kívüli világgal való szövetségépítése és a Patrióták Európáért pártcsalád megalapítása is cáfolja azt a kijelentést, hogy a miniszterelnöknek téves lenne a helyzetértékelése. Mesterházy Attila ezután a kompromisszum fontosságáról beszélt, és amellett érvelt, hogy Magyarországnak nem kellene folyamatosan harcban állnia Brüsszellel és a liberális világrenddel, mert mindkettőnek rengeteget köszönhet. A beszélgetést Csoma Botond zárta, aki kérdésre válaszolva a BRICS nemzetközi szövetség világgazdasági szerepét vázolta fel.