Ráduly István emlékeztetett, hogy a maga részéről régóta mondja – és ezt a két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön járt brüsszeli bizottság tagjaival is ismertette –, hogy Háromszéken háromszor annyi medve él, mint ahány egyednek életteret tud biztosítani a megye. Azaz nagyjából hatszáz egyed helyett körülbelül kétezerre tehető a számuk. Tévedés ne essék, szereti az állatokat, nem a kiirtásukat kívánja, ám az is elfogadhatatlan, hogy a nagyvadak rendszeresen bejárnak a településekre, és nemcsak károkat okoznak, de az emberek életét is veszélyeztetik – fogalmazott a kormányhivatal vezetője.

A prefektus ismertette, hogy a törvény által megszabott országos kilövési kvótából Háromszékre 54 jut, Hargita megyének 73, Maros megyének pedig 43. Összesítve ez azt jelenti, hogy a három székely megyében idén 170 egyedet lőhetnek ki. A prefektus ugyanakkor tisztázta, hogy a jogszabályban foglalt kvóta évre érvényes, azaz jövőre ugyanennyit lehet majd eltávolítani. Reményét fejezte ki, hogy csak a településekre bejáró, illetve a veszélyes egyedeket lövik ki.

Újságírói kérdésre Ráduly István úgy fogalmazott: azt, hogy kevés-e vagy sem a Háromszéknek megítélt szám, nem tudja eldönteni, ám a korábbi állapotokhoz képest egy jó kezdetnek tekinthető a kvóta bevezetése. Szintén a sajtó felvetésére, miszerint eddig is megvolt a lehetőség a beavatkozásra a településekre bejáró, illetve a veszélyes egyedek esetében, a prefektus elmondta: az ellen, aki a Bucsecs-hegységben végül lelőtte a 19 éves lányt megölő medvét, büntetőeljárást indítottak, ami sokat elmond az eddigi szabályozásról. Emellett több olyan eset is előfordult, hogy az objektív okok miatt amúgy is nehézkesen eljáró, a beavatkozást végző bizottságok tagjai is azzal szembesültek, hogy külön bizonyítaniuk kell, hogy szabályszerűen jártak el. A bürokratikus akadályok és a kellemetlenségek miatt az egész rendszer nem igazán működött jól – vélte a prefektus.