Amennyiben azt szeretnénk, hogy a romániai oktatás a nyugat-európai országokban működővel versenyképes legyen, a tehetséggondozásra is számottevően többet kellene áldozni, de jelenleg sem ez a jellemző – állapította meg kedden a prefektúrán Kiss Imre megyei főtanfelügyelő, valamint Pető Mária, a Kovászna Megyei Tehetséggondozó Központ vezetője, akik a központ tevékenységét ismertették. Az elmondottak alapján a szűkös lehetőségek, anyagi keret, illetve a több okra visszavezethető érdektelenség ellenére a háromszéki központ kiemelkedő eredményeket is felmutatott az elmúlt hat évben.
A kormányzati kezdeményezésre létrehozott központ kapcsán (melyből elvileg minden megyében kellene működnie egynek) Kiss Imre és Pető Mária felidézte a kezdés nehézségeit.
Háromszéken 2018-ban sikerült önkormányzati segítséggel beindítani. Kovászna megyén kívül csak további 13-ban jött létre ugyanabban az évben, de a legtöbb nem igazán működött. Két év múlva újabb változás következett be, a kormány úgy döntött, központi finanszírozásúak lesznek a központok, és minden megyében létre kell hozni azokat. Kovászna megyében ez a döntés azt eredményezte, hogy a kétéves munkájukat elölről kellett kezdeni, de sikerült, és 2021 elején újraindították a központot.
Az ország legtöbb megyéjében ugyanakkor továbbra sem igazán működnek ezek a tanfelügyelőségekhez tartozó intézmények. Az ok elsősorban az érdektelenség, ugyanis a képzéseken, műhelymunkákon, tevékenységeken részt vevőknek – tanároknak és diákoknak egyaránt – készülniük is kell az alkalmakra, emellett iskola utáni foglalkozásokról van szó, melyek sokak számára megterhelőnek számítanak, ezért bele sem vágnak.
Kiss Imre és Pető Mária is kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben az egyéni áldozatvállalás nyomán Háromszéken sikerül működtetni a központot, de nagyon nehezen, ugyanis a forráskiutalás továbbra is igen gyenge. Kiss Imre szerint míg a hátrányos helyzetű diákok segítésére több országos program is létezik, jelentős pénzalapokkal, a tehetséggondozásról ugyanez nem mondható el. A központokra is csak annyit áldoz az állam, ami feltétlenül szükséges, azaz biztosítják a béreket, de ezzel le is zárul a hozzájárulás. Pedig ha erre nem áldozunk, nem lehet fejlesztésről beszélni, vagy arról, hogy a hazai oktatási rendszer a nyugatiakkal tartsa a versenyt. Pályázati rendszerekre lenne szükség, amelyek által a központok hozzáférhetnek állami forrásokhoz, ezek révén több oktatót tudnának bevonzani, illetve a szükséges eszközöket is be tudnák szerezni, és megteremteni a tevékenységhez szükséges infrastruktúrát (saját székhely, laborok), és ezáltal kiteljesedhetne a tehetséggondozás. Hatalmas kár lenne, ha az elkövetkezőkben a nagy nehézségek árán létrehozott és működő központok is megszűnnének a forráshiány miatt – magyarázta a főtanfelügyelő.
Kiemelkedő eredmények a bizonytalanság ellenére
Nem klasszikus oktatási szakköröket, nem különórákat biztosítanak a központban, a logikai gondolkodás fejlesztése, a tudásbővítés a céljuk, egy alapfelmérés után specifikus tantervet állítanak össze, majd azt a szükség szerint módosítják; ha kell, a diák képességei, rátermettsége szerint területet is váltanak – ismertette Pető Mária.
Tevékenységük a 2018-as indulás után hullámzó volt, a világjárvány is alaposan visszavetette, mivel csak online foglalkozásokra volt lehetőségük, ám mostanra elérték, hogy a 2018-ban jegyzett 100–150 fős diáklétszámról az idei tanévben eljutottak odáig, hogy 470-en jelentkezzenek és vegyenek részt az alapfelmérésen. Közülük 413 diák maradt, akik közül 319-en vették sikerrel az év végi záróvizsgát.
Ami a jelentkezőket illeti, a városi iskolák túlnyomó többségéből érkeznek diákok, míg a községekből a bodoki, csernátoni és sepsikőröspataki iskolákból voltak, akik csatlakoztak. Elemis, általános iskolai és középiskolás diákok egyaránt jelentkeztek. Pető Mária szerint a jelentkezők terén egyébként gondjaik vannak, nagyon sok pedagógust és diákot is megkerestek, de kevesen voltak hajlandóak vállalni az oktatást, illetve a foglalkozásokon, képzéseken való részvételt. A központban a most lejárt tanévben mind az öt pedagógusi állást betöltötték. Több csoportot is sikerült beindítani: matematika, kémia, informatika-robotika, biológia, idegen nyelvek és művészetek. A legfelkapottabb a matematika, a robotika, illetve a biológia (biofizika és biokémia).
A központ foglakozásain részt vevő diákok a „megszokott” országos tantárgyversenyeken kívül különleges országos és nemzetközi megmérettetéseken is részt vesznek, általában sikerrel, emellett komoly kutatásokhoz is csatlakoztak, és utóbbi téren is országos díjat „zsebeltek be”. A nemzetközi mezőnyben is helytálltak a diákjaik, a robotikacsoportjuk által összeállított kis műhold, a sumo robotjuk, valamint a „holdjárójuk” kiemelt elismerésben részesült.
Pető Mária ugyanakkor megjegyezte, gyakran ezen eszközök előállításához a saját zsebükbe kell nyúlniuk, ahogy a versenyeken, kiállításokon való részvételt is általában szponzorpénzekből oldják meg.
