Orosz neonácik egy csoportja halállistát állított össze orosz jogvédőkről és a szélsőségesek ellen fellépő más közéleti személyiségekről — közölte csütörtökön a SzOVA jogvédő szervezet vezetője, akinek a neve szintén szerepel a listán. Galina Kozsevnyikova elmondása szerint vasárnap e-mailben kapta meg a hosszú listát, amelyen számos egyetemi oktató, újságíró és jogvédő neve szerepel.
A levél írói arra szólították őt fel, hogy maradjon csendben, és készüljön fel arra, hogy még idén ő is ,,utána megy" Sztanyiszlav Markelov ügyvédnek és a Novaja Gazeta ellenzéki lapnál főleg neonácikkal foglalkozó Anasztaszija Baburova újságírónak, akiket január 19-én Moszkva belvárosában lőtt agyon egy merénylő. Kozsevnyikova hírügynökségeknek nyilatkozva úgy vélte, a levél célja nyilvánvalóan főleg az volt, hogy szervezetét elrettentsék a szélsőséges bűncselekményekről összeállított éves jelentésének e hét szerdára kitűzött ismertetésétől. Hozzátette, hogy bár az orosz szélsőségesek már korábban is több ízben közzétették az ellenük fellépő civil szervezetek vezetőinek listáját — tavaly például egyenesen telefonszámokkal és címekkel —, a mostanihoz fogható, súlyos fenyegetésre azonban még nem volt példa.
A legutóbbi hetekben fenyegetésekről számolt be többek között Julija Latinyina újságíró, aki egyebek között a Novaja Gazeta ellenzéki lapnak is dolgozik, valamint Alekszej Venegyiktov, az Eho Moszkvi rádióállomás főszerkesztője. Az orosz sajtó folyamatosan tárgyalja, hogy a gazdasági válság következményei miatt a szélsőséges indíttatásból és idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények számának növekedésére kell számítani. Csütörtökön az ügyészség mellett működő nyomozati bizottság kollégiumi ülésén elhangzott, hogy tavaly 460 ilyen esetet jegyeztek fel, 29 százalékkal többet az előző évinél, s ezek száznál jóval több halálos áldozatot követeltek.
Az orosz hatóságok egészen tavalyig azt hangoztatták, hogy a neonácik és más szélsőségesek nem tömörülnek szervezetekbe. Csütörtökön a belügyminisztérium sajtóértekezleten figyelmeztetett arra, hogy a válság okozta társadalmi feszültségeket a szélsőségesek saját céljaikra használhatják fel, s különösen aggasztó, hogy számítani kell az idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények számának további növekedésére. Mihail Szuhodolszkij, a miniszter első helyettese arról is szólt, hogy tavaly 7,6 százalékkal nőtt a zömmel a szegény, déli volt szovjet köztársaságokból való, az idegengyűlölők fő célpontját alkotó vendégmunkások által elkövetett, főleg vagyon elleni bűncselekmények aránya. Hangsúlyozta, hogy ennek egyik fő oka, hogy a munkáltatók nem teljesítik a munkavállalókkal szembeni kötelezettségeiket, és figyelmeztetett rá, hogy az ilyen magatartás — a fizetések, nyugdíjak, ösztöndíjak kifizetésének elmulasztása — 3—7 év börtönbüntetést vonhat maga után.
