A költségvetés végrehajtása 2024 első hat hónapjában a GDP 3,6 százalékát kitevő hiányt eredményezett, ami csaknem 1,3 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, a költségvetési kiadások erőteljes növekedése miatt, amelyet csak részben ellensúlyozott a költségvetési bevételek vártnál erősebb dinamikája – áll az Agerpres által idézett KT-elemzésben. A testület értékelése szerint a folyó év hiánya valószínűleg meghaladja a GDP 7 százalékát, és fennáll a kockázata, hogy a GDP 8 százaléka felé mozdul el. Ennek oka az is, hogy az új nyugdíjtörvény és a közszféra béremelései 2024 második felében további költségeket generálnak, valamint a költségvetés végrehajtásának szezonalitása miatt egyes kiadási kategóriák az év utolsó hónapjaira koncentrálódnak – áll a jelentésben.

A 2024-es költségvetési tervezet a nemzeti módszertan szerint a GDP 5 százalékának, az európai metodológia (ESA 2010 módszertan) szerint pedig a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiánycélt irányzott elő, ami 2023-hoz képest 0,6 százalékpontos, illetve 1,7 százalékpontos csökkenést jelent. A hiány tervezett csökkenését elsősorban a költségvetési bevételek GDP-n belüli arányának növekedése révén várták elérni a tervezett makrogazdasági keret, a 2023 végén elfogadott fiskális politikai intézkedések, a Nemzeti Adóhatóság beszedési hatékonyságának javulásából (elsősorban a digitalizálásából) származó hipotetikus bevételek (amelyet a szakminisztérium 19 milliárd lejre becsült), és az európai alapok felhasználására vonatkozó előrejelzések hatására tervezték. Másfelől az elemzés szerint a költségvetési kiadások GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint minimálisan csökken, mivel az európai alapokból finanszírozott projektekre, a személyzeti kiadásokra, a szociális támogatásokra és egyéb kiadásokra fordított költekezés növekedését ellensúlyozza a támogatások, egyéb transzferek, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások csökkenése.

Ugyanakkor a Költségvetési Bizottság hangsúlyozta, hogy a makrogazdasági kiigazításhoz és a költségvetési konszolidációhoz az adóbevételek jelentős növelésére van szükség, amelyek Románia szükségleteihez és az uniós referenciaértékekhez képest elfogadhatatlanul alacsonyak, és hogy a költségvetési korrekciót nem lehet pusztán a kiadások csökkentésével elérni.

Adó- és munkaerőpiaci reformokkal és jobb adóbeszedéssel Románia 2027–2028-ra jóval a GDP 30 százaléka feletti adóbevételekkel rendelkezhetne, amely szint eléréséhez a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra tekintettel szükség van. A többéves költségvetési konszolidációs terv végrehajtása és a Románia rendelkezésére bocsátott európai alapok hatékony felhasználása az alapja a fokozatos kiigazításnak, amely minimalizálja a kapcsolódó gazdasági és társadalmi költségeket és fellendíti a fenntartható gazdasági növekedést – áll a dokumentumban.

A költségvetés végrehajtásának kedvezőtlen dinamikája 2024 első felében az államadósság GDP-hez viszonyított arányának növekedésében is tükröződik. Az Eurostat által közzétett hivatalos adatok szerint az államadósság aránya 2024. március végén elérte a GDP 51,6 százalékát, ami meghaladja a költségvetési felelősségről szóló törvény által előírt második riasztási küszöbértéket. A testület szerint a költségvetési-strukturális terv, amelyet a kormány 2024 szeptemberében küld Brüsszelnek, és amelyre elsősorban a költségvetési konszolidáció miatt van szükség, eleve tartalmazna államadósság-korlátozó intézkedéseket. Ebben az összefüggésben a költségvetési konszolidáció folyamata sürgős és elkerülhetetlen. Az új uniós gazdaságirányítási keret 2024 áprilisában történt elfogadása támogatni fogja a konszolidációs folyamatot, Románia pedig olyan költségvetési-strukturális tervet fog javasolni, amely a végrehajtott reformokat és beruházásokat is magában foglalja, és amely biztosítja, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen.

Az elkövetkező időszakban Romániának tehát a strukturális hiány csökkentésére irányuló intézkedéseket kell végrehajtania, amelyek célja egyrészt az adóbevételek GDP-n belüli arányának növelése, másrészt a költségvetési kiadások racionalizálása.