A helyreállítási és rugalmassági mechanizmus finanszírozására eredetileg 2025-re előirányzott összeg 2677,8 millió euró volt, míg a tényleges becsült költségek csaknem ennek kétszeresére, 5156 millió euróra rúgnak – részletezte Negrescu, aki szerint a jelenlegi helyzetet a helyreállítási mechanizmus magas kamatköltségei, az új védelmi, nemzetközi és ipari kihívások által generált új prioritások és programok megjelenése, a többéves pénzügyi keret módosításai, valamint a tagállamok határainak és biztonságának megerősítése iránti igény idézte elő. Így a 2025-ös költségvetési tervezetben szereplő összes előirányzat, beleértve a különleges eszközöket is – amelyek a többéves pénzügyi keret felső határain kívülre esnek –, 199 716,8 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot tesz ki, ami az EU közös bruttó nemzeti jövedelme 1,08 százalékának felel meg.

„A 2025-ös uniós költségvetés főtárgyalójaként az a célom, hogy közös költségvetési jövőképet alakítsak ki az EP szintjén, és ezzel induljunk tárgyalni a tagállamokkal folytatott intézményközi megbeszéléseken. Mindezt annak érdekében, hogy sikerüljön további finanszírozást biztosítani az Európai Parlament kulcsfontosságú prioritásaihoz, beleértve a mezőgazdasági termelők támogatását, a regionális egyenlőtlenségek csökkentését, a szegénység elleni küzdelmet, az egészségügyi, oktatási és ifjúsági politikák támogatását vagy a kkv-k fejlesztését” – írta Victor Negrescu EP-alelnök.

Az Európai Parlament képviselőcsoportjai közötti tárgyalások alapját képező keretdokumentumot augusztus végéig kell előterjeszteni, az európai törvényhozás pedig októberben hagyja jóvá a költségvetési tervet, amelyet végül novemberben az EU Tanácsának képviselőivel is megtárgyalnak. (-fer)