A magyar színházat zsúfolásig megtöltő közönséghez intézett beszédében a politikus az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A magyar államalapítás mellett felidézte, hogy 708 éve ezen a napon adta vissza Károly Róbert király Kolozsvár szabad királyi városi rangját, majd 15 éve néhány fiatal úgy döntött, magyar kulturális fesztivált hoz létre Erdély fővárosában. Rámutatott: mára a KMN a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát, példáját számos erdélyi város követte. Szerinte ez komoly fegyvertény, bátor tett, mely összhangban van Bethlen Gábor fejedelem jelmondatával: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. Emlékeztetett: míg a tegnap a megmaradásról szólt, a jelen az építkezésé, amelyhez a magyar kormány minden támogatást megad.

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok fő szervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke az idei mottóra – A hét meg a nyolcát – utalva elmondta: a középkori szállóigével a hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra is utalni akartak, mert ezek adják a rendezvény alapját.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rámutatott: a 15 év történelmi léptékben mérve nem sok, de elegendő, hogy újabb 15-re lehessen tervezni, jó hagyomány, amelyet éltetni kell.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke úgy vélte, a siker kulcsa sok más aspektus mellett „a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár”.

A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, mellyel a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet. Az elismerést a 94 éves Egyed Ákos történész vehette át a magyar történettudomány területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkásságáért. A díjazott vastaps közepette köszönte meg „a gyönyörű ünnepet”, Isten áldását kérve a rendezvényre és szervezőire.