Egész napos előadás-sorozat helyszíne lesz szombaton a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ, a II. világháború székelyföldi hadműveleteinek 80. évfordulója alkalmából tartanak emlékülést. A 10 órakor kezdődő és délutánba nyúló rendezvényen neves előadók értekeznek a második világégésről, annak székelyföldi vetületeiről.
1944 augusztusának végén a Vörös Hadsereg csapatai elérték a Magyar Királyság keleti határait, így Székelyföld hadszíntérré vált – áll a szervezők ismertetőjében. A Keleti-Kárpátok szorosaiban vívott elkeseredett harcok emléke ma is elevenen él a székelyföldi emberekben, és meghatározó része történelmi emlékezetüknek. A II. világháború székelyföldi hadműveleteinek 80. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM), Kovászna Megye Tanácsa, Kézdivásárhely Önkormányzata, valamint a Centrum Studiorum Egyesület tudományos emlékülést szervez 2024. augusztus 24-én, szombaton 10 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban.
A konferencia megnyitóját Maruzs Roland alezredes megbízott parancsnok (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről), Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere; Nagy Zoltán történész és Dimény Attila múzeumvezető tartja, az első előadó Tóth-Bartos András történész-muzeológus. Ezt követően Számvéber Norbert alezredes, hadtörténész és levéltáros (a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója) értekezik a szovjet páncélosokról az Úz völgyében, ugyanakkor szó esik a 67. székely határvadászcsoport 1944. évi harctevékenységéről Háromszéken Illésfalvi Péter hadtörténész előadásában, a 27. székely könnyű hadosztály és a Székely Határőrség katonáinak összehasonlításáról a harci morál vonatkozásában (Magyarósi Sándor történész), valamint a 1944-es székelyföldi harcokról a román szakirodalomban (Berekméri Árpád Róbert történész-levéltáros).
Előadás hangzik el a Székely Határvédelmi Erők fegyverzetéről az 1944. évi harcok idején (Soós Péter alezredes), az erdélyi légi háborúról (Gondos László gyűjteményvezető), Kolozsvár bombázásáról (Papp Annamária történész), Székelyföld laktanyáiról (Káplár Zsolt muzeológus), a magyar polgári szervek szerepéről a hadműveleti területté nyilvánított Székelyföldön (Tóth-Bartos András történész). További témák: Zalánpatak – egy székely falu a II. világháború sodrában (Préda Barna néprajzkutató), II. világháborús temetők és emlékhelyek a Székelyföldön (Gottfried Barna történész-levéltáros), Fogságban – A Székelyföldről román, szovjet táborokba hurcoltak sorsa (Benkő Levente történész). (A rendezvény részletes programja a Mi, hol mikor rovatban olvasható.)
