A középiskolai felvételi második szakasza után 58 hely maradt betöltetlen: a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum román tannyelvű reál osztályában tizenegy helyre, a baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola magyar nyelvű természettudományok szakán kilenc, a környezetvédelmi osztályban hét, a társadalomtudomány osztályban hat helyre lehet még jelentkezni, a bodzafordulói Nicolae Bălcescu Szakközépiskolában kilenc, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában még tizenöt hely betöltetlen. A felvételi második szakaszát is többen kihasználták, ennek ellenére maradtak betöltetlen helyek, amelyekre az iskolák titkárságán lehet jelentkezni.

A szakiskolákban a helyek alig több mint fele telt be. Kovásznán jelentkező hiányában nem jöhet létre magyar tannyelvű asztalos-parkettázó és szakács osztály, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában a pincér és agroturisztikában jártas szakács szakma sem volt vonzó, Bodzafordulón a fél osztály duális asztalosképzés nem jön létre, a textil szakma sem népszerű, Baróton a készruha szak iránt nincs érdeklődés a szakiskolában, és a duális képzésben sem telik be az osztály.

Kérdésünkre, hogy az óriási lemorzsolódás minek tudható be és mit tesznek az iskolák, a megyei tanfelügyelőség ennek megakadályozásáért, Kiss Imre főtanfelügyelő lapunknak elmondta: ez olyan jelenség, ami évről évre gondot okoz, nehéz követni, ki miért marad ki az iskolából, ezért értesítik tanévkezdés előtt az iskolákat és az önkormányzatokat is arról, kik azok a diákok, akiket nem látnak viszont a tavalyi őszi kezdés után, hány tanuló maradt ki valamilyen okokból az oktatásból. Azok a szülők, akik külföldi munkát vállalnak, gyakran tanévkezdés után jelentkeznek az iskolákban gyermekeikkel, még változhat a kilencedikes adatbázis, de ez lényegesen nem befolyásolja az osztályok létrehozását – mondta a főtanfelügyelő. Kiss Imre hangsúlyozta, számolni kell a túltervezéssel is, mert kötelező annyi helyet meghirdetni a kilencedikes felvételire, ahány diák szerepelt az előző tanév kezdetén a nyolcadik osztályban, de közülük nem mindenki fejezi be, nem mindenkit zárnak le a nyolcadik végén, többen a záróvizsgán sem vesznek részt, s bár ennek ellenére tanulhatnának tovább, abbahagyják. A román tanulmányi vonalon a körzeti tényező is számít, nem lehet töredékosztályokat tervezni, itt is megmutatkozik a többlet-tervezésből adódó létszámhiány.

A lemorzsolódás pontos adatai a tanévkezdés előtti napokban derülnek ki, amikor az országos informatikai adatbázisban megjelenik a két számszerű nyilvántartás – a tavalyi kezdő nyolcadikosok és az idei felvételin bejutók száma –, de addig is azt látjuk, idén is sokan maradnak ki az oktatásból tizennégy éves koruk után.

Nem kell különösen találgatni, minden hányadik tanuló nem folytatja tanulmányait nyolcadik után: 2023 őszén 1874-en kezdték a nyolcadikot a háromszéki iskolákban, közülük jelenleg legalább háromszáz diák nem szerepel a továbbtanulók nyilvántartásában.