Mint mondta, a létező nézetkülönbségek ellenére mindkét fél elfogadta a szolidaritás szükségességét a brüsszeli jelenlét és a magyarság hosszú távú érdekképviselete érdekében. Markó szerint fontos, hogy egy kisebbség képviselőinek tevékenységét az átláthatóság és egység jellemezze, mivel így a többség tudja, kivel folytasson párbeszédet. Kitért az áprilisban esedékes kongresszusra is, ahol „a szövetség a nemzetállamok Európája helyett a régiók Európája mellett teszi le a voksát". Traian Băsescu államelnök hét végi székelyföldi nyilatkozatai kapcsán Markó Béla leszögezte, az RMDSZ szívesen lát minden ilyen látogatást — hiszen a román politikusok ritkán látogatnak a két megyébe —, de azt nem, hogy véleményt mondanak anélkül, hogy az ottani helyzetet ismernék. Nincs igaza az államelnöknek akkor, amikor az RMDSZ-t bírálja, amely gyakorlatilag az egész romániai magyar közösség támogatását élvezi, hiszen 6,4 százalékot szerzett a parlamenti választásokon, a magyarság számaránya pedig 6,6 százalék. A statisztikák — amelyeket be is mutatott — bizonyítják azt, hogy az utóbbi években jelentős az előrelépés a székely megyékben, az RMDSZ elkezdte egy több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is szegény, és az ott élők aggódnak a projektek befejezése miatt. A decentralizáció tekintetében a végleges, stabil megoldás az lenne, ha a közintézmények megszűnnének — jelentette ki —; ezek egy részét a megyei tanácsokhoz, helyi közigazgatások hatáskörébe kellene rendelni, másik részükre pedig egyáltalán nincs is szükség, hiszen most is sok a párhuzamosság. Szerinte a jelenlegi kormánypártok nem tesznek semmit a decentralizáció érdekében, programjukban is csak említik.

Az elemzők borúlátóbbak

A hazai gazdasági elemzők sötétebbnek tartják a gazdaság idei kilátásait, mint az ország kormánya, így kétszer nagyobb munkanélküliséget és államháztartási hiányt jósolnak, mint ami az idei költségvetés-tervezetben szerepel. A Román Akadémiai Társaság civil szervezet jelentése szerint idén a munkanélküliség eléri a 7 százalékot (a hivatalos becslés 3,5 százalék), a költségvetési deficit pedig a 4,4 százalékot (a kitűzött 2 százalék helyett). Az idei gazdasági növekedést az elemzők 0,7 százalékra teszik, a kormány 2 százalékot nevezett meg. A lej pedig tovább gyengül, az utóbbi hét napban a 4,2450-es szintről 4,3119-re romlott az euró árfolyama. A Moody’s hitelminősítő intézet Romániát is a legnagyobb kockázatot jelentő országok közé sorolta beruházási szempontból.

Kiegyeztek a háziorvosok

Elmarad a háziorvosok e hétre tervezett kétnapos tiltakozása, miután szakszervezetük tegnap egyezségre jutott a kormánnyal a rendelők idei finanszírozásáról. A megállapodás szerint az egy beteg után járó pénzt megállapító szorzók értéke változatlan marad az első negyedévben, a következő három fél évben pedig a kormány minimálisan szavatolt értéket állapít meg. 2008-hoz képest ezeknek a szorzóknak az értéke csökken ugyan, de az idei általános költségvetési megszorítások miatt elfogadják.

Lesz aranybánya Verespatakon

Az engedélyek megszerzésétől számított három éven belül elkezdheti az arany és az ezüst kitermelését Verespatakon a Roşia Montana Gold Corporation — jelentették be a vállalat vezetői. Az engedélyezési eljárás 2007 szeptemberében a környezetvédelmi minisztériumban elakadt, miután a kanadai cég több pert is elvesztett a hazai bíróságokon. Legutóbb decemberben érvénytelenítettek egy 2004-ben megszerzett engedélyt, amely szerint a beruházás által érintett területen nincsenek már értékes régészeti leletek. Múlt héten azonban fordult a kocka, a bukaresti bíróság a bányaberuházás keretében tervezett két derítőgát megépítéséhez szükséges jóváhagyások kiadására kötelezte a szaktárcát. A kitermelők számára biztató, hogy az új kormány több politikusa is támogatja a bányatervet.