A mezőgazdasági szaklapokban és a médiában egyre több anyag olvasható a mesterséges, laborban előállított húsokról és az alternatív fehérjeforrásokról, melyek az unióban új típusú élelmiszerek gyűjtőnéven váltak ismertté. Megjelenésük és forgalomba hozataluk elismerése heves vitákat váltott ki. Folytatjuk a tallózást a Magyar Állattenyésztők lapjában a nyáron megjelent anyagokból és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének híreiből.
Párizsi laborlibamáj
Borovka Zsuzsa, a Nemzeti Agrár Kamara vezető állattenyésztő szakértője az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport legújabb kommunikációs anyagáról ír a szaklapban. A laboratóriumban előállított élelmiszerekre szakosodott francia vállalat, a Gourmey az in vitro (laboratóriumi körülmények között előállított) libamáj új élelmiszerkénti elismertetésére vonatkozó kérelmének várható hatásait elemzi.
Brüsszelben nyílt titok volt, hogy az engedélykérés küszöbön áll. A kérdés nem az volt, hogy mikor, hanem inkább az, hogy ki és milyen termékre vonatkozóan nyújtja be azt. Mindenki meglepetésére egy francia cég, a Gourmey döntött úgy, hogy megteszi az első lépést. A párizsi székhelyű, laboratóriumban előállított élelmiszerekre szakosodott vállalat a libamájat utánzó, in vitro előállított termékének forgalomba hozatal előtti engedélyezését kérelmezte, és öt kérelmet nyújtott be: az EU, Svájc, az Egyesült Királyság, Szingapúr és az Egyesült Államok élelmiszer-biztonsági hatóságaihoz.
Az EU-ban történő forgalomba hozatalhoz a laboratóriumban tenyésztett fehérjetermékeket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) jóvá kell hagynia. A jóváhagyást az új élelmiszerekről szóló EU-s rendelet szabályozza, és az értékelési folyamat magában foglalja a termék biztonságosságának és tápértékének legalább 18 hónapon át tartó alapos felülvizsgálatát. A Bizottság és a tagállamok estleges jóváhagyását követően a termék mind a 27 uniós tagországban forgalomba hozható.
A Gourmey cég kérelme csaknem egy évvel azután érkezett, hogy az izraeli Aleph Farms kérelmet nyújtott be a svájci és az egyesült királyságbeli szabályozó hatóságokhoz a marhahúst utánzó, laboratóriumban előállított termékének értékesítésére. A biztonsági értékeléseket követően az Egyesült Államokban 2023-ban két, csirkehúst utánzó, laboratóriumban tenyésztett termék értékesítését engedélyezték, az Egyesült Királyság szabályozó hatóságai pedig a közelmúltban hagytak jóvá laboratóriumban előállított, állateledelnek szánt termékeket.
A francia cég sajtóközleménye szerint az új termék „új választás lesz a libamáj szerelmeseinek”. A Gourmey vezérigazgatója a hírek szerint azt mondta, hogy izgalmas kereskedelmi vonzerőt tapasztalnak az első termékükkel kapcsolatban számos olyan régióban, ahol a séfek továbbra is kiváló minőségű libamájat szeretnének felszolgálni, és várakozással tekintenek a szabályozó hatóságokkal a biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében történő együttműködésre, továbbá bizalmukat fejezték ki a tekintetben, hogy a termékek megfelelnek majd az uniós hatóságok által meghatározott „magas szintű előírásoknak”.
Egészségügyi kockázatok, környezeti kérdőjelek
A laboratóriumban tenyésztett „húsok” körül Európában tapasztalható nagyfokú átpolitizáltság mellett fontos arra is figyelni, hogy a laboratóriumban előállított termékek egészségügyi hatása még mindig megkérdőjelezett, és egyes országok betiltják azok értékesítését vagy az elővigyázatosság elvét alkalmazzák. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2023-ban közzétett első jelentésben (az összesen négyből) 53 lehetséges egészségügyi kockázatot soroltak fel, amelyek közül néhány igen súlyos, mint például a rákos sejtek elszaporodása és az emberi endokrin rendszerbe való beavatkozás.
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a laboratóriumban tenyésztett termékek környezeti hatása nagyobb lehet, mint a hagyományos állattenyésztésre alapozott termék-előállításé, mivel a bioreaktorok, amelyekben a sejteket tenyésztik, igen energiaigényesek.
A Gourmey cég bioreaktorokban, speciális tápanyagok felhasználásával, meghatározott hőmérsékleten érleli az őssejteket a szintetikus libamáj előállításához, és a médiabeszámolók szerint a vállalat egy hatalmas innovációs és gyártási központ létrehozását tervezi, hogy a megrendeléseket nagymértékben ki tudja elégíteni. A Gourmey vállalat azt állítja, hogy külső tanulmányt készítettek a vállalat nagyüzemi termelése során várhatóan tapasztalható környezeti hatásokról, miszerint az jelentősen alacsonyabb lenne, mint a hagyományos libamáj előállításáé. Ez az állítás erősen megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy a hagyományos termelési rendszerekben jelentős arányban alkalmaznak extenzív, külterjes gazdálkodási gyakorlatot.
(folytatjuk)
