Ennek egyik következménye a megyék kétfejűsége. Van nekünk megyei tanácsunk (és nem önkormányzatunk, mert attól olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől) és tanácselnökünk, és van prefektúránk és prefektusunk. Lehet azon vitatkozni, hogy ki a megye vezetője, ki a ,,megye első embere", mely díszítő jelzővel elkötelezett újságírók szokták illetni eme urakat.

A prefektus nem a magyar főispán jogutóda. Francia modellt követve hozták létre ezt az intézményt 1990 után, csakhogy hatás- és jogkörét igencsak módosították. Míg egy franciaországi prefektus csupán a ,,törvényesség" őre, nálunk számos fontos és meghatározó szerepű intézmény tartozik alárendeltségébe. Olyan anomália ez, ami kerékkötője az egységes fejlesztésnek, és amit már réges-régen fel kellett volna számolni.

A prefektus a kormány — jelen esetben —, a román kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt, felel a kormányintézkedések végrehajtásáért...

Politikai nonszensz, hogy a parlamentben ,,ellenzékieskedünk", helyi szinten meg a kormányt akarjuk képviselni!

Nos, uraim, György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta bizony a Székelyföldi Polgármesterek Egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómiareferendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond tisztségéről, mert egyetért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Győzött a hivatalnok!

Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megtiltatni a rovásírás használatát a helységnévtáblákon, magyar ember fogja megakadályozni az autonómiareferendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépésünket!

Miért nem zavarta önöket közel húsz évig (!) az a tény, hogy a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó, 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű a vezetője? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal, munkakamara, rendőr-felügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő-elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Miként lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Nem vették észre eddig, hogy alig vannak magyar (vagy magyarul tudó) rendőrök, csendőrök, hogy a bíróságok nemzetiségi összetétele 99 százalék a románok javára? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló, valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön?

Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde?