Búcsúzom, de veled maradok, avagy: kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok – e mondások idézhetőek eme abszurd állapot kapcsán. Hiszen minimális közéleti jártassággal is feltehető a kérdés: miként bonthat fel párt egy politikai koalíciót úgy, hogy közben kormányon marad? Indoklásuk, miszerint ezt azért teszik, hogy megakadályozzák a szociáldemokraták további túlkapásait, egyáltalán nem meggyőző, valójában taktikáznak és ragaszkodnak a bársonyszékhez. Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök, kormányfő minderre annyit mond: választási kampány van.

Eddig is nyilvánvaló volt, e kormánykoalíció furcsa, észszerűtlen. Kényszerházasság. Azért is, mert a világjárvány idején a liberálisok csúcsvezetője, az államelnök feledhetetlen és primitív gesztusával lejónapotozta a szociáldemokraták vezetőjét, nem kevesebbet állítván, hogy éppen Erdélyt készülne Orbán Viktor kezére játszani. A szociáldemokraták elnöke, a dörzsölt Ciolacu nem felejt, és az akkori pofont Ludas Matyiként többszörösen adja vissza a hanyatló Iohannisnak, aki szabadesésében magával rántja a pártját is, hiszen azzal, hogy önkényesen alakította a pártvezetést, valójában a liberálisok népszerűségvesztését, mélyrepülését alapozta meg.

E hullámvölgyből egyre nehezebb lesz kimászni, s hogy hová vezet Iohannis basáskodása, a választási eredmények után pontosan kirajzolódik. Tény, hogy a hűséges Ciucă – akinek a jelek szerint komoly szövegértési gondjai is vannak – e különös házasságot követő különös szakítással még egyet lendített a párton, lefelé. S hogy hová vezet az, amikor egy politikai alakulat élén nem állnak markáns, hiteles, véleményt fogalmazni tudók, hanem bólogató Jánosok, jól mutatja a nyugdíjas tábornok legutóbbi siralmas leszereplése is, amely inkább sajnálatra méltóvá teszi, mintsem közröhej tárgyává. Tévéműsoros, gigantikus bakijával, amikor többször is azt válaszolta a riporternek – ahogy ő maga fogalmazott: „jelentőségteljesen” –, hogy az a három jó tulajdonság, ami belőle hiányzik, de Marcel Ciolacu szociáldemokrata elnökben megvan: a „becsület, tisztelet, előreláthatóság”, bizony emlékezetes marad.

Tovább rontja a liberálisok megítélését az a számukra kellemetlen fejlemény, hogy Ludovic Orban kormányának egészségügyi miniszterét, a világjárvány alatt regnáló Nelu Tătaru parlamenti képviselőt tegnap hirtelenjében leszerelték. Tătaru, aki civilben Huși városi kórházának sebésze, azért lett kegyvesztett (képviselőjelöltként sem indulhat), mert az országos korrupcióellenes ügyészség kenőpénz elfogadásával vádolja, betegeitől állítólagosan még tyúkot és tojást is elfogadott.

Ilyen körülmények között a parlamenti választásokon könnyen tíz százalék alatt maradhatnak a liberálisok, államfőjelöltjük, Nicolae Ciucă pártelnök pedig esélytelen. A pártban alig maradt meghatározó, vízióval rendelkező politikus, az alakulat nem csak leszerepelhet a választásokon, hanem – hasonlóan Băsescu demokratáihoz – még el is tűnhet a politikai palettáról. A mai harsány hangadók megkérdezhetik majd pöffeszkedő mentoruktól: elnök úr, sorozatos kudarcai után mit nyert a liberális párt szétverésével?

Nicolae Ciucă liberális pártelnök árvízkárosultakat látogat. Fotó: Facebook / Nicolae Ionel Ciucă