A fürdőváros útjainak rossz állapotáról egyszerű emberek szájából immár sok panaszt hallott a mindenkori városvezetés. Az utak felújítása viszont évről évre elmaradt, mert a költségvetésből csak foldozásra, itt-ott néhány száz négyzetméter aszfaltburkolatra jutott. Ezt is a régi, túlérett, szétmállott aszfaltra öntötték, olykor esőben, hogy az utászoknak mindig legyen munkájuk. Azt pedig mindenki tudja, hogy egy komoly útjavítás, -felújítás nem kátyúzásból áll, hanem az úttest konszolidálásával kezdődik, és aszfaltozással végződik. Ehhez pedig rengeteg pénzre van szükség.
Nos, Traian Băsescu a Kovászna és Hargita megyei önkormányzati vezetőkkel tartott találkozóján egyebek mellett azt is szóvá tette, hogy nagyon rosszak a kovásznai utak, sőt, Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármestert emiatt meg is dorgálta: amikor legközelebb Kovásznára jön, nehogy ilyen állapotban találja az utakat! A polgármester tájékoztatta az elnököt, hogy a Ştefan cel Mare utca felújítására a kivitelezési terveket jóváhagyták, csak a pénzt várják, és az első szakaszon (amely a város Páké felöli bejáratától a Transilvania Bankig tart) máris beindulhatnának a munkálatok.
Az államfő etnikai tisztogatással kapcsolatos megjegyzéseire Lőrincz Zsigmond polgármester határozottan cáfolta, hogy ilyen valaha is történt volna a kovásznai városházán, éppen ezért felajánlotta Băsescunak, hogy következőkor látogassa meg a városházát, és győződjön meg személyesen, hány román alkalmazott dolgozik a hivatalban. Érdeklődésünkre Traian Băsescu elmondta, hogy elfogadja a polgármester meghívását, és még ebben az évben sort kerít a városháza meglátogatására.
És ha már elnökünk annyira érdeklődik városunk iránt — elmondása szerint szereti is itt —, amikor még e vidékre jön, annak is utána kellene néznie, hogy ki akadályozta Kovászna fürdőváros gazdasági fejlődését az elmúlt 19 év alatt. Bizonyára még sokan emlékeznek, hogy a volt bútor- és préseltlemezgyárat (COMPAL) román nemzetiségű igazgató vezette, amikor csődeljárással felszámolták, és egy brassói volt szekustiszt az ingatlant olcsón megvásárolhatta, majd jó pénzért tovább adta szintén románoknak, miután minden termelési eszközt ócskavasként értékesített. (Az ócskavasból annyi pénzt kapott, hogy az fedezte a gyár vételárát az ingó és ingatlan értékekkel együtt!!!) A prázsmári Eltex Rt. tulajdonában levő gyapjúfonodát szintén román nemzetiségű igazgató vitte csődbe (a csődeljárás most folyik a bíróságon!), hogy aztán olcsón meg lehessen vásárolni a luxusvillával együtt, amelyet a részvényesek pénzén építettek a fonoda mögötti üres telekre. A város tíz szállodája közül csak kettőnek van magyar vezetője, a többit románok igazgatják, a legtöbb mégis vendéghiányban szenved. Az is közismert, hogy a brassói SIF Transilvania többségi tulajdonában levő Kovászna Turizmus Rt. hanyatlása Ioan Mugur Topolniţchi idejében kezdődött a megboldogult Adrian Vlad-Căşunean ügyvéd, volt prefektus asszisztálásával, illetve jogi tanácsadásával (ő volt az idegenforgalmi társaság jogtanácsosa).
Egyébként az is Căşuneannak köszönhető, hogy a Sáros és a Felső Páva utca majdnem járhatatlanná vált, mivel annak idején, az 1995-ös széldöntés után nem engedte, hogy a kisvasút vonala mellett terelőutat építsenek a rönkszállításra, mert az út az ő tulajdonában levő kaszálók mellett haladt volna el. Emiatt a nehézgépjármű-forgalom az említett utcákba terelődött. Az is megérdemelne egy alapos vizsgálódást, hogy árva gyermekként miként jutott a volt prefektus annyi területhez, hogy a fiaira testált erdők és mezők ezres nagyságrendű hektárokra rúgnak. Végül még annyit Căşunean ,,áldásos" tevékenységéről, hogy Málnási Levente polgármestersége idején a sepsiszentgyörgyi göngyöleganyag gyárat (Rambox) Kovásznára szerették volna építeni, a befektető a vasútállomás mellett nézett ki területet, ám a beruházást a kormány megbízottja megakadályozta, és ezáltal annak a városnak tett keresztbe, amelynek lakója volt.
Kedves Băsescu úr, ki a felelős tehát e vidék gazdasági lemaradásáért?
