Dokumentumfilm-szemle SzékelyföldönKaptárba gyűjtött sorsok

2024. október 17., csütörtök, Közélet

Díjátadó ünnepséggel ér véget szombat délelőtt Sepsiszentgyörgyön a Kaptár Dokumentumfilm-szemle, amelyre idén tizenhat alkotást neveztek be. A vetítéseknek háromszéki, Hargita és Maros megyei, valamint szórványvidéki települések adtak, illetve adnak otthont. 

  • A Kaptár Dokumentumfilm-szemle árkosi vetítésén negyvenketten vettek részt. Fotó: Biró Annamária
    A Kaptár Dokumentumfilm-szemle árkosi vetítésén negyvenketten vettek részt. Fotó: Biró Annamária

Október 11–20. között negyedik alkalommal szervezte meg Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ a Kaptár Dokumentumfilm-szemlét, melynek célja, miként a szervezők hangsúlyozzák, az alkotók dokumentumfilmjeinek minél szélesebb körben való megismertetése, valamint egy alternatív mozgóképes kultúra kínálata a székelyföldi közönségnek. 

Tizenöt településen tartottak vetítéseket, mondta el érdeklődésünkre Vargyasi Levente sepsiszentgyörgyi filmes, fotográfus, a rendezvény szervezője, a székelyföldiek mellett két Brassó megyei szórványvidéki helyszínre (Fogaras és Halmágy) is vittek a filmekből. Az, hogy hol és mit vetítenek, úgy dőlt el, hogy dokumentumfilmes ajánlatukkal megkeresték a helybéli művelődésszervezőket, ők választották ki azt, amit bemutatnak. Háromszéken így kilenc településen (Árkos, Kovászna, Köpec, Kökös, Sepsibükszád, Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Szentkatolna és Uzon) ismerkedhettek dokumentumfilmekkel, azokat közösségi házakban, művelődési otthonokban vagy iskolákban vetítették.

A szemlére tizenkét filmes alkotó 16, többnyire új dokumentumfilmet nevezett be, idén csak olyan filmeket fogadtak el, amelyeket román nyelvű felirattal is elláttak. Egy magyarországi filmes kivételével a többi rendező erdélyi, filmjeiket háromfős zsűri értékeli (két magyarországi dokumentumfilm-rendező, Buglya Sándor és Gulyás Gyula mellett a színházi szakmát a sepsiszentgyörgyi Anna Maria Popa képviseli), a díjátadó ünnepséget pedig szombaton 11 órától tartják a sepsiszentgyörgyi Művész moziban, ahol levetítik a fődíjas filmet is (ugyanott 15 órától további öt alkotást tekinthet meg a közönség). A rendezvényen várhatóan mintegy féltucat filmes is jelen lesz.

A kétévente megszervezett Kaptár azért fontos, hangsúlyozta Vargyasi Levente, mert ilyen jellegű dokumentumfilmek kevésbé kerülnek a tévéadók műsorába, moziban is ritkán vetítik, ezért a nézők alig találkozhatnak ezzel a műfajjal – erre viszont lehetőséget teremt a Kaptár Dokumentumfilm-szemle. A leglényegesebb szerinte az, hogy ezek a filmek általában egyszerű emberekről, vidéki településekről szólnak – vidéken élőkről alig készülnek filmek –, így az érdeklődők életutakra, közösségek, települések sorsára pillanthatnak rá.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 331
szavazógép
2024-10-17: Közélet - Nagy D. István:

Nyertes a pályázat, kereshetik a kivitelezőt (Bodoki kilátó és menedék)

Magas pontszámot ért el Kovászna Megye Tanácsának a Bodoki-tetőre tervezett kilátó megépítésére benyújtott pályázata, így hamarosan megkötik a finanszírozási szerződést – tájékoztatott Jakab István Barna alelnök. Mivel korábban az összes szükséges engedélyt megszerezték, az építésit is beleértve, és a végleges műszaki terv is megvan, meghirdethetik a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzést.
2024-10-17: Máról holnapra - Nagy D. István:

A csiga, a vasút és a román kormány

Vasútfelújítási láz kerítette hatalmába az elmúlt pár évben Romániát, több olyan hosszabb, jelentősebb pálya rendbetételének is nekilendültek, melyek korábban kiemelt példái voltak a csapnivaló közlekedésnek, szánalmas menetidőknek, rossz karbantartásnak. Derék dolog ez, mondhatnánk, még ha kissé megkésett is, csakhogy, amint oly sok mindennél ebben az országban, a látszat mögött sajnos sokkal silányabb a helyzet. És ezen az sem sokat segít, hogy a kormány képviselői időről időre bölcsködnek egyet az állítólag dübörgő felújításokkal, új szerelvények vásárlását lengetik be, illetve pár kivétellel egyelőre csak papíron létező megvalósításokról számolnak be (lásd az óránként 160 km-el közlekedő szerelvények története).