A csiga, a vasút és a román kormány

2024. október 17., csütörtök, Máról holnapra
Nagy D. István

Vasútfelújítási láz kerítette hatalmába az elmúlt pár évben Romániát, több olyan hosszabb, jelentősebb pálya rendbetételének is nekilendültek, melyek korábban kiemelt példái voltak a csapnivaló közlekedésnek, szánalmas menetidőknek, rossz karbantartásnak. Derék dolog ez, mondhatnánk, még ha kissé megkésett is, csakhogy, amint oly sok mindennél ebben az országban, a látszat mögött sajnos sokkal silányabb a helyzet. És ezen az sem sokat segít, hogy a kormány képviselői időről időre bölcsködnek egyet az állítólag dübörgő felújításokkal, új szerelvények vásárlását lengetik be, illetve pár kivétellel egyelőre csak papíron létező megvalósításokról számolnak be (lásd az óránként 160 km-el közlekedő szerelvények története).

A csilivili számokon túl – melyekből legutóbb a szállításügy államtitkára dobott be párat: 600 kilométernyi sínpár felújítva, 1200 folyamatban, további ezer előkészületben – egy sokkal szürkébb világ sejlik fel. Mert való igaz, hogy a felújítások több helyen elkezdődtek, de rendszerint alapos késéssel, kaotikus körülmények között (lásd a Kolozsvár–Nagyvárad kiemelten forgalmas szakasz körüli, máig megoldatlan kálváriát), a legtöbb helyen elképesztően lassan haladnak (példa a Brassó és Segesvár közötti szakasz), illetve ott, ahol már végeztek a felújítással, mégsem száguldozhatnak a szerelvények, merthogy valami kimaradt: a karbantartás megszervezése. Utóbbira példa a Brassó–Bukarest szakasz, melynek Bukarest és Predeál közötti részén sebességkorlátozást kellett bevezetni az említett ok miatt.

Amennyiben a fentiek alapján nem éreznénk úgy, hogy bizony nevetséges a kormányzati nagy mellény, idézzük fel, hogy a vasúti hálózat és szolgáltatás elég jelentős része továbbra is valahol a múlt században ragadt. Nem ritka, hogy a használatban lévő pályák sínpárjai még az Osztrák–Magyar Monarchiában készültek, legtöbbjük Resicabányán, amint az sem, hogy a közlekedő mozdonyok és a vasúti kocsik kora esetenként a bő fél évszázadot is meghaladta, a műszaki állapotuk pedig igencsak kétséges. Utóbbinak „köszönhetően” Románia egyértelműen bajnok lett, az EU-ban legalábbis, az évente kigyulladó mozdonyok számát illetően. Hadd ne feledjük ugyanakkor, hogy a matuzsálemi korú, középkori menetidőt produkáló szerelvények jelentős része továbbra is koszos, gondozatlan, a szolgáltatások jobb esetben közepesek, ellenben drágák.

És ha a fentiek alapján azt hinnénk, hogy ennél nincs lennebb, csalódnunk kell: egy, a vasúti közlekedésre szakosodott portál megszerezte a december elsejétől alkalmazandó menetrendtervezetet, mely szerint – kapaszkodjunk – jövőre számos járatnak még több idő kell majd, hogy eljusson A-ból B pontba. Olyan pályákon is, melyeket részben már felújítottak.

Itt tartunk tehát: több mint három évtizeddel a rendszerváltás után még mindig sóváran várjuk, hogy egyszer csak Romániában is beköszönt a modern vasúti közlekedés korszaka, gyors, pontos, rendezett szerelvényekkel, minőségi szolgáltatásokkal. A felújítások, fejlesztések csigát is megszégyenítő tempóját elnézve azonban könnyen előfordulhat, hogy e vágyunk, legalábbis számunkra, csak álom marad.

 

Fotó: Facebook / CFR Infrastructura

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 920
szavazógép
2024-10-17: Közélet - Mózes László:

Kaptárba gyűjtött sorsok (Dokumentumfilm-szemle Székelyföldön)

Díjátadó ünnepséggel ér véget szombat délelőtt Sepsiszentgyörgyön a Kaptár Dokumentumfilm-szemle, amelyre idén tizenhat alkotást neveztek be. A vetítéseknek háromszéki, Hargita és Maros megyei, valamint szórványvidéki települések adtak, illetve adnak otthont. 
2024-10-17: Közélet - :

Medve járt Sepsiszentgyörgyön

Telefonos riasztást kaptak tegnap fél tizenegy körül a Ro-Alert rendszeren keresztül a sepsiszentgyörgyi lakosok, hogy medve kószál a megyeszékhelyen, az Oltmező utca környékén.