Az erdővidéki cigánykérdéshez

2009. február 21., szombat, Roma szombat

Nem kellenek senkinek. Ez az igazság. Próbáltuk visszaadni Brassó megyének, de nem kellenek.

De szaladjunk egy kicsit vissza az időben. Nem mi voltunk az utolsók, akik ide érkeztünk. Tudjuk már azt, hogy a magyarok visszajövetele után egy szép tucat nép települt be Kárpát-hazánkba. Itt vannak a tótok. Itt vannak a románok. Itt voltak a németek, akiket ma már szászoknak nevezünk. Itt vannak a kunok. És itt van minden olyan nemzet, mely a történelem során beilleszkedett a magyar nemzetbe, magyarnak vallotta magát. Emlékezzünk csak Petrovics (közismertebb nevén Petőfi) Sándorra. A másik óriás költőnk, József Attila sem titkolta, hogy felmenői románok, szerbek, székelyek és más, az idők köves malma alatt megnemesedett nemzetek.

De még mindig itt van az erdővidéki cigánykérdés. Néhány száz kilométerrel arrébb ott van a magyarországi cigánykérdés. Mi az, ami elveszett belőlünk, székelymagyar népünkből, hogy ez a nemzet már nem tudja befogadni, értékeikkel együtt beolvasztani őket a Kárpát-medencei mentalitásba?

Elveszett, és megvan. Elveszett ott, ahol az erdővidéki cigányok hol ezzel, hol azzal a párttal, és nem a magyar emberrel egyezkednek jogaikért, jobblétükért. Elveszett azoknak az embereknek a fejében, tollában, akiknek talán nem titkolt céljuk pártoskodni, megosztani, megosztatni. Elveszett ott, ahol elfelejtették a magyarság ezen csodatevő erejét, és még annyi mindent, ahogyan ezt a szomszéd portáján is láthatjuk.

És nem, mégsem veszett el. Nem veszett el ott, ahol iskolákat, postahivatalt, szociális központot építenek ennek a népnek, ahol azon gondolkodnak, hogy egypár év múlva mint tudós ember a tudós emberrel áll szóba a magyar és a cigány. Ahol hisznek abban, hogy mint már évszázadok óta a tótok, kunok, a cigányok is a magyarság hírnevét fogják öregbíteni.

Végezetül, Tisztelt Urak, nem, a föld nem azé, aki belakja, hanem azé, aki megműveli, és a népek hasonlóak a földhöz. Az a föld, amelynek jó gazdája van, egységben műveli, és MEGMŰVELI, meghálálja annak, és jó termést ad. Az a föld, melyet a gazda szétszakít, más más magot vet bele, az elburjánosodik és elértéktelenedik.

Rudolf Béla bölöni RMDSZ-elnök

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 184
szavazógép
2009-02-21: Múltidéző - x:

Bogdán László: Félálom

Plugor Sándor rajza alá
a lovasok a virradatban
trombitaszó és ragyogás
katonazenészek a fák közt
2009-02-21: Roma szombat - x:

Volt egy cigány barátom (Jegyzet) — B. Kovács András

Ma, amikor Barack Obama amerikai elnökké válásának eseményeit bárki közelről figyelheti a tévé jóvoltából, s láthatja, hogy e fehér nagyszülők nevelte félvér mennyire mentes minden néger komplexustól, nos, most jutott eszembe, hogy életemben egy hónapra én is szinte baráti viszonyba kerültem egy cigány fiúval szülővárosomban, Kolozsváron.