Az állam által a társasági adóból beszedett összegek az elmúlt öt évben megduplázódtak, míg a bérek után fizetett járulékok 64,2 százalékkal emelkedtek. A 2019–2024-es időszak első nyolc hónapjában ugyanakkor az osztalékok után fizetett adók megháromszorozódtak, míg a nyugdíjak után fizetett adók (igaz, alacsonyabb bázisról) hatszorosára nőttek – derül ki az Országos Adóhatóság (ANAF) által szolgáltatott adatokból.
A cursdeguvernare.ro az ANAF-tól kért adónemekre bontott adatokat a nyereség-, bér-, jövedelem- és tőkejövedelem-adó kategóriába sorolt költségvetési bevételek alakulásáról, mivel a pénzügyminisztérium által közzétett hivatalos költségvetési végrehajtásokból nem derül ki egy sor konkrét összeg, mint például az osztalékra, a nyugdíjra vagy a mikrovállalkozások jövedelmére kivetett adó mértéke. Az elemzés nem tartalmazza az egyéb adóbevételeket, például a vagyonadót, valamint az árukra és szolgáltatásokra kivetett adókat (áfa és jövedéki adók).
Ötödével nőtt
Az állami bevételek az említett adónemek vonatkozásában legnagyobb mértékben a társasági adóból és a bérek utáni adóból növekedtek nevezett időszakban, előbbi 20,3, utóbbi pedig 20,4 százalékkal. Az ANAF adataiból kiderül, hogy a társasági adóból származó bevételek növekedési üteme az elmúlt öt évben nagyobb volt, mint a bérből származó bevételé, hiszen ha 2019 első nyolc hónapjában a két adónemből a költségvetésbe befolyt összegek közötti különbség csak néhány tízmillió lej volt, 2024-ben ez már elérte a 4,2 milliárd lejt.
A kereskedelmi bankoktól beszedett társaságiadó-bevételek is jelentősen növekedtek, 2024 első nyolc hónapjában 30,9 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban. Az állam által a mikrovállalkozásoktól beszedett bevételek viszont az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak. A 2022 első nyolc hónapjában beszedett 2,6 milliárd lejes csúcsot követően az idei év első nyolc hónapjában 2,3 milliárd lejre csökkent a kisvállalkozások által jövedelemadó címen az állami költségvetésbe befizetett összeg. Továbbá csökkenést a földgázszektor árderegulációja következtében szerzett többletjövedelmek adója esetében lehetett tapasztalni, ahol a 2022 első nyolc hónapjában elért 6,6 milliárd lejes rekordszintről 891 millió lejre zuhant a beszedés 2024 első nyolc hónapjában.
Az osztalékbevételek az idei első nyolc hónapban valamivel alacsonyabbak voltak, mint tavaly, amikor az adóemelés következtében rekordösszeg folyt be a költségvetésbe (közel 3,9 milliárd lej), holott 2019 első nyolc hónapjában ez a bevétel 1,15 milliárd lejt tett ki.
Hatszor több adó nyugdíjakból
Jelentősen, több mint hatszorosára növekedett a jelzett időszakban a nyugdíjak után fizetett adóból befolyt összeg. Hiszen míg 2019 első nyolc hónapjában az ebből az adónemből származó állami bevétel 620 millió lejre rúgott, addig az idei év első nyolc hónapjában ennek több mint hatszorosát, 3,73 millió lejt inkasszált az állam, vagyis a jelzett adónemekből befolyt összesen 60,47 milliárd lejre rúgó bevétel hat százalékát. Ebből is látszik, hogy a nyugdíjadó fontos költségvetési bevételi forrássá vált.
Ami az előző év első nyolc hónapjához viszonyított idei növekedést illeti, a nyugdíjadó esetében regisztrálták a legnagyobb mértékű, csaknem hatvan százalékos emelkedést. Így a nyugdíjjövedelmek adója a negyedik legnagyobb bevételi forrás lett a nyereség, bér, jövedelem és tőkenyereség után járó adók kategóriában, holott 2019-ben az utolsó helyen állt.
A nevezett adónemekből származó bevétel egyébként öt év alatt csaknem megduplázódott, hiszen míg 2019 első nyolc hónapjában összességében 31,37 milliárd lej volt az állami bevétel, addig idén ugyanebben az időszakban meghaladta a 60 milliárd lejt (60,47 milliárd lej).
