„Az igazságért ki kell állni, bármi történjék is” – hangsúlyozta a fórum bevezetőjeként Kulcsár-Terza József, a Beke–Szőcs-kirakatperre emlékeztetve a jelenlevőket, majd köszönetet mondott Szili Katalinnak mindazért, amit az erdélyi magyarságért, a székelységért és az autonómiáért tesz. Azt is kifejtette, hogy számára a magyar nemzeti ügyek a legfontosabbak, és nagyon jó munkaviszonyt alakított ki Szili Katalinnal.

Egy olyan ember nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, akiről a teremben lévők kilencven százaléka nem is hallott, és talán még ennél is nagyobb szenzáció, hogy Marcel Ciolacu kiesett, nem jutott be a második fordulóba. Erre senki nem számított, a közvélemény-kutató intézetek teljesen melléfogtak – vezette fel az elnökválasztás első fordulójának értékelését a parlamenti képviselő.

Az erdélyi magyar pártok sok súrlódás és nehézség után összefogtak a közös cél érdekében, ami csak egy lehet: az erdélyi magyarság sorsa – jelentette ki Kulcsár-Terza József, majd arról beszélt: „Amikor vitatkozunk, akkor vitatkozunk, de amikor meg kell egyezni, akkor meg kell egyezni. El kell mondanom, hogy Kelemen Hunor elnökkel van egy jó munkaviszonyom, habár sok mindenben nem értünk egyet, olyan eset is volt, amikor nem tudtunk megegyezni, de olyankor is megállapodtunk valamiben, amit betartottunk. Nyolc éve vagyok Bukarestben, látom nagyjából, mi történik a román politikában, ami nem is olyan leányálom, mint ahogy azt sokan feltételezik. Mindennek vannak előnyei és hátrányai. Olyan helyzetek is adódnak, amikor fel kell állni. Nem lehet szó nélkül hagyni, amikor például az hangzik el, hogy Székelyföld nem létezik, vagy az, hogy az RMDSZ terrorista szervezet.”

Nagyon fontosnak nevezte azt is, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Amikor kormányon volt, tudott segíteni a magyar településeken, amikor nem volt, akkor már kevésbé segíthetett. „A magyar ügyet fel kell vállalni, azt képviselni kell Bukarestben is, hiszen olyan helyzet alakult ki, hogy nem tudjuk, mit hoz a holnap. Ha egyszer az RMDSZ kiesik a román parlamentből, oda még egyszer nem fog visszajutni. A parlamenti választásokon meg kell mutatnunk, hogy vagyunk, létezünk. Egyetlen román párt sem fog képviselni magyar ügyet, ezért arra kérem önöket, hogy vasárnap menjenek el szavazni, éljenek szavazati jogukkal és voksoljanak a magyar összefogás listájára” – hangsúlyozta a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke, majd átadta a szót Szili Katalinnak.

Mint a magyarországi politikus fogalmazott, legutóbb ezelőtt tizenhárom esztendővel járt Kézdivásárhelyen, amely az egész Kárpát-medencében egyedi város, és amely az utóbbi években rengeteget fejlődött. „Ahhoz, hogy dönthessünk a saját sorsunkról, nekünk ott kell ülnünk annál az asztalnál, ahol a döntések megszületnek. Azt szokták mondani: ha nem ülünk ott, akkor könnyen az étlapra kerülhetünk. Ha nem vagyunk ott, ahol a döntések megszületnek, előfordulhat olyan eset is, mint ami itt történt Kézdivásárhelyen, amikor koholt vádak alapján félelmet próbáltak kelteni a közösségben, olyan ügyeket kreálva, amelyekkel emberi sorsok, családok sorsa dől el hosszú távon” – mondotta bevezetőként Szili Katalin. Emlékeztette a hallgatóságot: december 5-én lesz húsz esztendeje annak, hogy Magyarországon sor került arra az ominózus népszavazásra, amikor „megtörték a nemzet gerincét”. Csak 2010 után lehetett valamit abból orvosolni és rendbe hozni azokkal a törvényekkel, melyek 2010 után születtek, hiszen a határon túli magyarok a magyar nemzethez tartoznak – tette hozzá.

„Nagyot változott a világ az utóbbi évtizedben. Amikor legutóbb itt jártam, még nem ismertük a pandémia szót, nem volt még migráció, nem tudtuk, mi az illegális migráció és a szomszédunkban zajló véres háború. Egy kedves politikus ismerősöm szerint, ha nem vigyázunk, ötven év múlva már lehet, hogy Európában kalifátusok lesznek, mert sajnos a tendencia az, hogy megkövetelik azt, hogy az ő hitüknek és életstílusuknak megfelelően történjék minden a környezetükben. Sajnos, Európa szívesebben foglalkozik az ő ügyükkel, de egyáltalán nem foglalkozik az őshonos nemzeti kisebbségek sorsával” – hangoztatta.

Ezt követően Szili Katalin az összefogás, a mozgósítás fontosságáról beszélt annak érdekében, hogy vasárnap mindenki menjen el szavazni, és mindenki vigyen még két-három embert magával, mert most különösen fontos az, hogy a magyarság politikai hátországa is megerősödve kerüljön ki a választásokon.

Arra is kíváncsi volt Szili Katalin, hogy 34 év távlatából hogyan látják a teremben lévők az autonómia kérdését, miután Kulcsár-Terza József háromszor már a román parlament elé terjesztette az autonómiastatútumot. Megjegyezte: úgy érzékeli, mintha apátia uralkodott volna el a magyar közösségen. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke ezzel kapcsolatosan kifejtette: amikor megalakult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), ragyogott az emberek szeme a hír hallatán a reménységtől. Ez a ragyogás sajnos megfakult. Ebben része van a sorozatos sikertelenségnek, a türelmetlenségnek az emberek részéről. De azt sem lehet mondani, hogy az eltelt húsz év sikertelenség volt, hiszen az SZNT szimbólumokat adott a székelységnek, ami nagy siker, és ami nem magától történt meg. Sikerként könyvelhető el a székelyek nagy menetelése is, valamint a másfél millió aláírás, amit sikerült összegyűjteni. Autonómia húsz év alatt sehol nem született, mindenütt ötven- vagy százéves küzdelem előzte meg – fejtette ki Gazda Zoltán, aki szóvá tette, hogy az RMDSZ a legutóbbi kongresszusán kivette a programjából az autonómiát, és legutóbb Tusványoson sem hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök részéről ez a szó, csupán a Szili Katalin által vezetett miniszterelnöki főosztály képviseli az SZNT autonómiatörekvéseit. „Ha nem hinnénk a célban és annak megvalósítási lehetőségében, akkor nem csinálnánk” – hangsúlyozta a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke.

A továbbiakban közérdekű kérdések hangzottak el, a közéleti fórum családias hangulatú, baráti beszélgetéssel ért véget.