Kőrösi Csoma Sándor ábrázolása a képzőművészetben címmel tartott vetített képes előadást Jánó Mihály művészettörténész hétfő este a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében nagy számban megjelent közönség előtt. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola által szervezett eseményre meghívást kaptak Vetró András, Sárosi Csaba és Éltes Barna képzőművészek, akik az általuk létrehozott Csoma-ábrázolásokról beszéltek.
Jánó Mihály művészettörténész vetített képes előadásában arra mutatott rá, hogy az elmúlt több mint kétszáz év alatt a képzőművészek és a téma kutatói miért tartották fontosnak ábrázolni, illetve hogyan értették-értelmezték Csoma Sándor alakját és halhatatlan életművét. Mint mondta: „A képzőművészek elsősorban Schöfft Ágoston (1809–1888) festőművésznek a kutatás által eredetinek tekintett félprofil rajzát vették alapul, és azt felhasználva készítettek szobrokat, festett és rajzolt arcképeket, valamint különböző technikákkal létrehozott, értelmező kompozíciókat. Schöfft 1840. évi rajzát litográfia formájában közölte a Magyar Tudós Társaság Évkönyve 1846-ban. Ettől kezdve napjainkig több mint száz Csoma Sándorral kapcsolatos képzőművészeti alkotás született. Mindezt előbb Szilágyi Ferenc vette számba 1908-ban, majd a jeles Kőrösi Csoma Sándor-kutató, a francia Bernard Le Calloc’h 1990-ben és a Csoma kultuszában elévülhetetlen érdemeket szerzett Gazda József 1994-ben. Fontos forrás még Gaboda Péter közleménye 1995-ben a Schöfft-féle rajz keletkezésének történetéről. Végül dr. Flórián Csaba hatalmas munkával, minden vonatkozó részletet figyelembe véve állított össze egy adatbázist. Az említett kitűnő szerzők alapos munkájára támaszkodva és a műalkotások többségének személyes vizsgálata alapján Csoma Sándor ábrázolásaiból egy olyan összkép áll rendelkezésünkre, amelyből az érdeklődők számára is művészettörténeti, esztétikai következtetéseket vonhatunk le, és érdekes megfigyeléseket tehetünk az alkotások keletkezéstörténetével kapcsolatban.”
Az előadás második részében Vetró András, Sárosi Csaba és Éltes Barna képzőművészek az általuk alkotott Csoma-ábrázolásokról beszéltek, majd Bodosi Dániel lánya, Darvas Anna Mária baróti matematika-tanárnő bemutatott két olyan Csoma-ábrázolást, amely nemrég került elő és eddig ismeretlen volt a közönség előtt. Végezetül Gazda József író és művészetkritikus néhai feleségének, Gazdáné Olosz Ella (1937–1993) textilművésznek két olyan munkájáról beszélt, melyet a művésznő a Kőrösi Csoma Sándor-évfordulókra alkotott 1984-ben és 1992-ben.
