Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) tegnap közölte, hogy tavaly javasolta a közintézményeknek a TikTok-alkalmazás betiltását a jelentős kiberbiztonsági és adatmanipulációs kockázatok miatt, mivel fennáll a közvélemény és a döntéshozatali folyamatok befolyásolásának kockázata. A DNSC ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a közösségi oldalak felhasználóinak megfigyelése és az algoritmusok manipulálásával történő tartalomterjesztés módszereinek vizsgálata nem tartozik az intézmény hatáskörébe.

A külügyminisztérium közleményben igyekszik csillapítani az elnökválasztás első fordulójának eredménye kapcsán megfogalmazódott „külföldi aggodalmakat”. A tárca szerint Románia szilárdan elkötelezett a demokratikus értékek, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség támogatása, valamint az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem mellett, külpolitikai törekvései pedig „elválaszthatatlanok az ország európai uniós és NATO-tagsága által garantált jogok és szabadságok körétől”. A közlemény hangsúlyozza: 35 évvel azután, hogy a forradalomban az életüket feláldozók bátorságának köszönhetően Románia visszatért a nyugati demokráciák családjába, ezek az értékek szavatolják a békét, a biztonságot és az emberek jólétét.

Lépett az audiovizuális tanács (CNA) is: az országos médiahatóság felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, arra hivatkozva, hogy a kínai közösségimédia-platform a saját alapelveit megszegve engedélyezte Călin Georgescu politikai hirdetéseit. Valentin Jucan, a CNA egyik tagja elmondta: a TikTok algoritmusai egyértelműen elősegítették a jelöltnek kedvező tartalmak terjedését, ami felborította a romániai választási verseny egyensúlyát és veszélyeztette a politikai pluralizmust. Mindez olyan körülmények között történt, hogy közösségi alapelvei szerint a TikTok nem támogatja a politikai tartalmakat és tiltja a fizetett politikai hirdetéseket. A CNA felkérte az EB-t: kötelezze a TikTokot, hogy tegye közzé romániai tevékenységének kockázatértékelését, és szabályszegések esetén rendeljen el szankciókat. Juncan szerint nem várható, hogy az EB az elnökválasztás második fordulója (december 8.) előtt közzétegye a vizsgálat eredményét, de ha panaszuk megalapozottnak bizonyul, a szankciók a vállalat globális forgalmának egy bizonyos százalékát jelenthetik.

Marcel Ciolacu szerint Georgescu kampányforrásait kell kivizsgálni, beleértve azt a pénzt is, amelyet TikTok-üzenetekre költött. Hozzátette: törvényi szabályozás korlátozza a kampányköltségeket, de szerinte Georgescu kampánya sokkal többe került, mint amit a törvény megszab. „Ez azt jelenti, hogy külföldről finanszírozták” – jelentette ki. Hozzátette: ő nem ügyész, nem bíró, nem az ő dolga kivizsgálni, más hatóságoknak kell ezt megtenniük. Ciolacu szerint nem kell betiltani a TikTokot Romániában: ilyen tiltások a kommunizmusban voltak, most „tetszik vagy nem tetszik, milyen választási következményekkel jár, milyen elváltozásokat idéz elő a társadalomban, a szólásszabadságot meg kell őriznünk”.

Ciolacu azelőtt nyilatkozott a kampányforrások kivizsgálásáról, mielőtt az Állandó Választási Hatóság (AEP) közölte, hogy melyik elnökjelölt mennyit költött el a kampányban. A szerdáig bejelentett bevételek és kiadások szerint Marcel Ciolacu 56,5 millió lejt, Nicolae Ciucă 17,6 milliót, Elena Lasconi 16,4 milliót, George Simion 4,3 milliót, Kelemen Hunor pedig 1,6 milliót. A többi jelölt néhány ezer és néhány százezer lej közötti összegekből gazdálkodott a kampányban, kettő kivételével: az első fordulóban 12. helyen végző Sebastian Constantin Popescu és az első helyezett Călin Georgescu nulla lejt jelentett a bevételi és a kiadási oldalon is. Az AEP emlékeztetett, hogy legkésőbb december 9-ig valamennyi jelölt pénzügyi megbízottjának részletes jelentést kell benyújtania a kampánybevételekről, kiadásokról és adósságokról. A kampányköltségek megtérítését 30 napon belül lehet igényelni; az AEP a kérelmek benyújtása után ellenőrzi a dokumentációt, és ha rendellenességeket talál, akkor szankciókat alkalmaz és/vagy az illetékes szervekhez utalja az ügyet.

Megóvták az első fordulót

Két kérést is benyújtottak az államfőválasztás november 24-i első fordulójának semmissé nyilvánításáért tegnap az alkotmánybíróságnak. Az egyik óvást az AUR színeiben EP-képviselővé választott, ám a Román Nemzeti Konzervatív Párt államfőjelöltjeként induló (és 95 ezer szavazattal 9. helyen végző) Cristian Terheş iktatta, a másikat az Új Románia Párt színeiben induló (és 14 ezer szavazatot begyűjtő) Sebastian Constantin Popescu, aki ugyanúgy nulla bevételt és kiadást könyvelt el a kampányban, mint Georgescu. Az alkotmánybíróság mai ülésén bírálja el az igényléseket.

Sajtótájékoztató kérdés nélkül

Călin Georgescu kedd este sajtótájékoztatót hívott össze a háza elé, ám ezen egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni. Kifejtette, hogy olyan államfő akar lenni, aki az embereket, az országot helyezi előtérbe, cáfolta, hogy kiléptetné Romániát a NATO-ból és az Európai Unióból (állítása szerint soha nem mondott ilyet, csak azt mondta, hogy tárgyalni akar), bírálta a NATO-t, elmondta, hogy „nem a háború, hanem a béke stratégiáját” támogatja, és tagadta, hogy trollok segítették hozzá az első fordulós elnökválasztási győzelméhez.