Az elmúlt tíz évben örömteli pillanatokat és a nemzetet nehéz megpróbáltatások elé állító perceket is átélt. De ennyi idő után kijelentheti: a román nép erős és elkötelezett a demokratikus értékek iránt – mondta Iohannis. Kulcsfontosságúnak nevezte a most zajló államfő- és parlamenti választásokat, amelyek szerinte minden eddiginél jobban meghatározzák az ország sorsát. Hangsúlyozta: a választópolgárok arról szavaznak, hogy Románia továbbra is „szabad és nyitott ország” maradjon és „ne süllyedjen toxikus elszigeteltségbe”, a sötét múltba. Hangsúlyozta: a létfontosságú döntés során a polgároknak a demokrácia és az alapvető értékek vagy az elszigetelődés, a szélsőséges miszticizmus és a nyugati pluralizmus elleni gyűlölet között kell választani. Kérte az állami intézményeket, tegyenek meg mindent, hogy a vasárnapi szavazás a választópolgárok akaratát tükrözze. Rámutatott: minden szavazat számít.

Klaus Iohannis az elmúlt tíz év eredményei között említette az infrastruktúra fejlesztését, a közintézmények modernizálását és az ország biztonságának javítását. „Megpróbáltunk együtt egy igazságosabb és virágzóbb országot építeni” – fogalmazott. Az eredmények közé sorolta az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakítását, elismerve, ezeken a területeken még sok a javítanivaló. „Bizonyos, a mai Románia szilárdan elkötelezett a fejlődéshez vezető út mellett, de nem védett a kihívásoktól és a lehetséges krízishelyzetektől” – tette hozzá. A legnagyobb eredménynek a Tanult Románia programot nevezte, amely révén véleménye szerint megvalósult az oktatási rendszer reformja, bár a változás a következő generációkon lesz látható. Másik fejlődő területként az ország védekezőképességének erősítését emelte ki. Közölte: azáltal, hogy a bruttó hazai termék 2,5 százaléka jut védelemre és az ország rácsatlakozott a NATO apparátusára, védettebbé, nemzetközi szinten elismertté vált. Kitért az ország Európai Unióban betöltött szerepére és a Moldovának az uniós csatlakozás útján nyújtott támogatásra is; értékelése szerint lobbitevékenységének is köszönhető, hogy az ország jelentős összegekben részesül az uniótól, amelyből közúti infrastruktúra, iskolák, kórházak épülhetnek.

Leszögezte: államfőként az alkotmányosság, a demokratikus értékek védelme vezérelte, részt vett az igazságügy reformjában és a korrupció elleni harcban. „Tudom, hogy követtem el hibákat, bizonyos döntések, amelyekbe reményt és bizalmat fektettem, nem állták ki az idő próbáját, és önök közül egyesek csalódtak bennem” – mondta az államfő, bocsánatot kérve a csalódást keltő vagy nem eléggé átlátható döntésekért. A múltra és az 1989-es forradalom közelgő 35. évfordulójára utalva kijelentette: a modern Románia, amely az Európai Unió és a NATO tagja, nem egyetlen nap alatt, nem egyetlen generáció áldozata és nem egyetlen kormány erőfeszítései révén jött létre, ehhez több egymást követő generáció elkötelezettsége, harca és munkája kellett. A román népnek a jövőbe kell tekintenie, bölcsen építeni azt és tudatában kell lennie annak, hogy jelenlegi döntései jelentősen befolyásolják majd a következő generációk életét és az ország sorsát – mondta végül, hangsúlyozva, hogy az ország sorsa minden egyes polgárán múlik. A teljes beszéd a pesidency.ro honlapon olvasható.

Az államelnöki palotában a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson a bukaresti sajtó beszámolói szerint nyomott volt a hangulat. A volt államfők közül Ion Iliescu és Traian Băsescu is hiányzott, csak Emil Constantinescu volt ott, a parlamenti pártok elnökei közül pedig csak a PNL már lemondott vezetője, Nicolae Ciucă nyugalmazott tábornok. A december elsejei ünnepségeket amúgy a választási napon is megtartják szerte az országban.