Jönnek az ünnepek, vásárok, és ott van a levegőben a „mit is adhatnék neked?” (Piramis) kérdése. Még egy tárgy, még egy szépen becsomagolt doboz – ne ennyi legyen! Igazán megajándékozni egymást csak alapos odafigyeléssel lehet.
Természetesen az ajándékok, a meglepetések örömet szereznek, de önmagukban még keveset fejeznek ki. Kell mellé a szeretet, a törődés. Hiszen a közösen töltött percek és ünnepek éppen ezért tudnak különlegesek lenni – ha éreztetjük a másikkal, a családtagokkal, barátokkal, hogy különlegesek nekünk.
Karácsony táján mindenki mintha erősebben szeretne. És néhányszor ez szélsőséges helyzeteket is szül: túlköltekezéstől kezdve a túlfogyasztásig vagy a leánykéréstől a depresszióig. Megmozdítja bensőnket, felpezsdíti vágyainkat, felerősíti hiányainkat, akár félelmeinket stb., kimozdít a hétköznapi mókuskerékből és valami különlegeset szeretnénk – megélni, adni vagy kapni.
Meghitt pillanatokat azokkal élhetünk meg, akik közel vannak szívünkhöz. Az ünnep – hogy ilyenkor mindenki együtt van – meleg és bensőséges. Ennek ellenkezője is előfordul: habár együtt a család, de inkább csak kötelességből, szokásból – „muszájból”. A megfelelések és követelések mentén nem lehet boldog az ilyen együttlét, mindenki ideges és frusztrált lesz.
Az, ahogyan együtt tudunk lenni, nem az ünnepek alkalmával dől el. A meglévő viszonyok és kapcsolatok milyensége dönti el, az egymás iránt táplált érzelmek és a bennünk (szívünkben) hordozott közös értékek jelölik az együtt töltött idő minőségét. Vagyis ha egész évben kellő figyelmet, tiszteletet, szeretetet áramoltatunk oda-vissza, akkor az ünnepek csodálatos varázslatban telnek, hiszen minden adott hozzá: ajándék, étel/ital és belső értékek. Megfelelő lelki kapcsolódás nélkül csak a külsőségek maradnak, amitől értéktelen lesz a „jelenet”: nemcsak az ünnepet érezhetjük üresnek, hanem saját magunkat is.
Mindenkinek kell valaki, aki ezt az ürességet betölti és akivel az ünnepek, együttlétek valódi ajándékokká lesznek. Ebben viszont sok munka van: nyűgös hétköznapok, sok teendő, rengeteg elintéznivaló, talán még kudarc és bukás is, de ami élteti és a nehézségeken átlendít, az a közösen megélt szép emlékek és minden pillanat, mely a másikért vagy egymásért van. Így az igazi kérdés az ajándék körül inkább az lehetne, hogy „mit tehetnék érted?” (Bródy).
Keresztes Erika
bizalmi tanácsadó
