Biotermesztők nyilvántartása

A szakminiszter a napokban jelentette meg a 35-ös számú rendeletét, amely szerint a biotermesztéssel foglalkozó gazdáknak minden év június 1-jéig kötelezően be kell jelenteniük ezt a mezőgazdasági minisztériumnál. Ezért a megyei mezőgazdasági igazgatóságon kell jelentkezniük. Típusnyomtatványt kell kitölteni és egy szakminősítő és elismerő szervezettel kötött szerződést felmutatni. A biogazdálkodást Háromszéken Barabás Áron, a biotermesztés területén szakosodott agrármérnök végzi. Abban az esetben, ha a biotermesztő több helységben is gazdálkodik, a farmokat külön kell nyilvántartásba venni. A nyilvántartásba vétel kötelező a környezetbarát növénytermesztésben vagy állattenyésztésben érdekeltek, a biotermékek feldolgozásával foglalkozók, a biotermékeket importálók vagy exportálók és a biotermékeket árusító cégek, üzletek számára. A rendelet előírásai alól kivételt képeznek a spontán flórából gyógynövényeket gyűjtők, ezeket feldolgozók és az ezekkel kereskedők, ám év végéig számukra is kötelező az egyszerű nyilvántartásba vétel. (Incze Péter)

Cukor és liszt a rászorulóknak

A tavaly indított uniós segélyezési program idén is folytatódik. Románia idén az uniós alapokból 28 millió eurót kap erre a célra, ennyire vásárolhat és oszthat szét cukrot és lisztet a rászorulóknak. A tavaly a rászorultsági feltételeket a 410-es kormányhatározat tartalmazta, eszerint támogatást kaptak a szociális segélyből, a mezőgazdasági nyugdíjból és különböző juttatásokból élők. Az idén a rászorulók köre várhatóan bővül, hiszen a kiutalt összeg 26 százalékkal nagyobb, mint a tavaly. (Incze Péter)

Budapest után Bécset is szidja Brüsszel

A genetikailag módosított kukorica termesztése tilalmának feloldására szólította fel Brüsszel Ausztriát. Néhány hete Magyarország már másodszor kapott az EU-tól ilyen felszólítást. Az EU tagországai roppant megosztottak a jobb terméseredmények és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képesség növelése érdekében módosított génszerkezetű növények (GMO) termesztésével és forgalmazásával kapcsolatban. Egy részük és az Európai Bizottság támogatja ezeket a termékeket, míg egy másik csoport — benne Ausztria és Magyarország is — ellenzi termesztésüket, arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésre elegendő tudományos adat, amely környezetvédelmi és egészségügyi szempontból kizárná a GMO-termékek kockázatait. Ausztria tíz éve tiltja a szóban forgó kukoricaféleségek termesztését, és másfél éve tudományos eredmények bemutatásával igyekezett igazolni fenntartásait Brüsszelnél. Beadványában Bécs elsősorban eltérő agrárszerkezetére és a helyi környezeti adottságokra hivatkozott. Az unió élelmiszer-biztonsági ügynöksége azonban a bemutatott adatokat megvizsgálva decemberben úgy ítélte meg, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tudományos tények nem támasztják alá az osztrák érvelést. Magyarországon egyébként a napokban civil szervezetek, sőt, politikusok fogtak össze a génmódosított kukorica bevezetése ellen.

A vadon élő állatokért

Száztizenöt környezetvédő szervezet írta alá az amerikai környezetvédelmi miniszternek címzett levelet, amelyben egy évente egymillió vadon élő állatot elpusztító program azonnali beszüntetését követelik. Az állatvédők azt hangoztatják, hogy nem az adófizetők pénzéből kellene működtetni azt a százmillió dolláros programot, amely révén a farmerek és gazdák közel száz éve a vadon élő állatok elpusztításával védelmezik jószágaikat a ragadozóktól. Az állattenyésztő szervezetek kétségbe vonják azt az állítást, miszerint a ragadozók miatt évente 125 millió dollár veszteség éri a juh-, kecske- és marhatenyésztőket. A 2007-ben megölt 121 524 ragadozó közül több mint 90 000 sakál volt. Egyre nagyobb számban végeznek a vadakkal csapdák és méreg segítségével. 2007-ben 511 fekete medvét és 340 — egyébként veszélyeztetett — szürke farkast is elpusztítottak. A program keretében több százezer hollót és mosómedvét is megöltek.