Tőkés László szerint a romániai kommunista rezsim megdöntéséhez vezető, 35 éve kirobbant temesvári népfelkelés a magyar–román szolidaritásból bontakozott ki, Temesvár szelleme pedig ma is a magyar–román megbékélés ügye melletti kiállásra kötelez.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a református parókia elől indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombati gálaestjén idézte fel a református magyarok és a velük szolidaritást vállaló más vallásúak és nemzetiségűek egykori közös küzdelmét a kommunista önkényuralom ellen. Tőkés László szerint rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron és a Ceaușescu-rendszer és a Securitate megosztó politikájával szembefordulva románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve ezáltal a román–magyar nemzeti megbékélés régóta érlelődő lehetőségét. A „megértés és a békességkeresés ezen emelkedett állapotát” azonban három hónappal később derékba törte Marosváráshely „fekete márciusa” – emlékeztetett az EMNT elnöke. „Amit egykor elkezdtünk, a kezdetekhez visszatérve, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozást és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük” – szögezte le. Úgy értékelte: a szélsőséges román nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottabban ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.
Emil Constantinescu, Románia volt elnöke arról beszélt: a hit ereje volt az, ami megdöntötte az emberiség legkegyetlenebb diktatúráit, a kommunizmust. Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceaușescu-rendszer már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen.
Dominic Fritz, Temesvár polgármestere úgy vélekedett: a temesváriaknak kötelességük megőrizni és a következő nemzedékeknek továbbadni azokat a temesvári sajátosságokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az 1989-es népfelkelés éppen ebben a városban törjön ki. A polgármester ezek közé sorolta a város lakóira jellemző szabadságszeretetet és nyitottságot.
A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából – az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által – rendezett megemlékezéssorozat vasárnap ért véget.
