A magyar emberek biztonságát, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést említette a kormányalakításnál elérendő legfontosabb célok között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap a Kossuth rádióban.
A politikus elmondta, nagykoalíció készül, ez azt jelenti, hogy a nacionalista, magyarellenes erőkön kívül mindenki részt venne a kormányban. A koalíciós megállapodást még írásban meg kell erősíteni – tette hozzá. Az RMDSZ törekvése, hogy a kormányprogramba a saját választási programjából minél több olyan elemet beemeljen, melyek a társadalmi problémákra jó megoldásokat kínálnak – közölte.
A szövetség a kisebbségi jogok védelmére kíván koncentrálni, hiszen a több mint egyharmados súlyú magyarellenes frakciók támadására lehet számítani. Már készültek olyan javaslatok és még lesznek is olyanok, melyek a megszerzett jogok csorbítására vonatkoznak. Példaként az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) törvényjavaslatát említette, amely a nyelvi jogokat korlátozná – tudatta a politikus.
Kelemen Hunor szerint intenzív tárgyalások következnek. Az év végéig meg kell a kormánynak alakulnia, de jó lenne, ha ez már karácsony előtt megtörténne. A költségvetést rendbe kell tenni, el kell fogadni azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a költségvetési sarokszámokat tartalmazza és a jövő évi fiskális mutatókat meghatározza. A pártelnök úgy látja, még korai a minisztériumok elosztásáról beszélni, de az RMDSZ olyan tárcák vezetését vállalná, amelyeken keresztül közvetlenül tudják segíteni a közösséget. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a fejlesztési terület a szövetség számára a legfontosabb.
A jövő évi elnökválasztás szempontjából meghatározó, hogy milyen kormány alakul, és az első száz napban milyen programot hajt végre. 2025-ben sokkal nehezebb lesz elnökválasztást nyerni a kormánykoalíció oldalának, ha nem hozza meg idejében a jó döntéseket – jelentette ki Kelemen Hunor. Még arról is vita folyik, hogy egy vagy két jelöltje legyen a kormányalakító oldalnak. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy brutálisan polarizálná a társadalmat, ha a két oldal egy-egy jelöltje indulna, és emellett a második fordulóra nem maradna tartalék – fejtette ki.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott, a mai napig vita kérdése, hogy az alkotmánybíróság döntése helyes vagy helytelen volt, amikor érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A feszültség a társadalomban maradt, az emberek úgy érzik, megfosztották őket a választás lehetőségétől, arra készülnek, hogy jövőre igazságot tesznek. Annak érdekében, hogy a polgárokban meglévő bizonytalanságot csökkenteni lehessen, meg kellene ismerni a döntéshez vezető érveket és bizonyítékokat.
