Ciolacu emlékeztetett, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz benyújtott hét­éves deficitcsökkentési terve értelmében 2025-ben 7 százalékra kell csökkentenie a költségvetési hiányt. Csak így lehet hozzáférése a továbbiakban is az európai uniós forrásokhoz és az uniós helyreállítási alaphoz, amelyek nélkülözhetetlenek Románia korszerűsítésének folytatásához – magyarázta. A miniszterelnök szerint a salátarendeletnek három fő célja van: az állami kiadások lefaragása, a pazarlás csökkentése a GDP 1 százalékát kitevő mintegy 19 milliárd lejjel és az államkassza bevételeinek növelése. Véleménye szerint nem megszorító intézkedéseket fogad el a kormány.

„Megszorítások akkor voltak, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, 19 százalékról 24 százalékra növelték az áfát, vagy amikor iskolák és kórházak zártak be” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a bér- és nyugdíjköltségeket befagyasztják, a pártok juttatásait lefaragják, de a beruházásokra szánt alapokat nem csökkentik, és nem emelik a társasági adót, a jövedelemadót és az áfát sem, ami növelné az inflációt. „Minden adókedvezményt megszüntetünk, és igazságos adórendszert alakítunk ki. A gazdasági sokk elkerüléséért csak fokozatosan csökkentjük a mikrovállalkozások profitadó-mentességi küszöbét. Az intézkedés mintegy 30 000 kkv-t érint – a kis- és középvállalkozások mintegy 10 százalékát –, de megpróbáljuk segíteni őket más állami támogatási programokkal” – magyarázta a kormányfő. Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadót csak a beruházásokra készülő nagyvállalatokkal folytatandó egyeztetések után vezetik be. Az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra nő január 1-től, de még így is a hetedik legkisebb marad az Európai Unióban. „Magyarországon 15, Lengyelországban 19, Csehországban 23 százalék az osztalékadó, az uniós átlag pedig 20 százalék” – sorolta.

Marcel Ciolacu leszögezte: az előző miniszterelnöki mandátuma alatt meghozott egyik intézkedést sem bánja, hiszen „romániaiak millióinak szolgáltattak igazságot”, és jelentős beruházásokkal segítették a gazdaságot. Véleménye szerint „jóhiszemű ember nem bírálhat bennünket, amiért kétszer is emeltük a nyugdíjakat, megszüntettük a mintegy 3,8 millió nyugdíjassal szembeni méltánytalanságokat, vagy mert növeltük a tanárok, a rendőrök, az orvosok vagy a katonák fizetését”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány segítséget nyújtott az energia­számlák kifizetésében, jelentős összegeket különített el az egészségügy számára és infrastrukturális beruházásokra is.

A miniszterelnök arra kérte a romániai vállalatokat, hogy – szolidaritást vállalva a lakossággal és a kormánnyal – hat hónapra fagyasszák be áraikat. Ugyanakkor felszólította azokat a vállalatokat, amelyek nem fizetik be tisztességesen az adóikat és kiviszik az országból a nyereséget, hogy „vagy fizessenek rendesen, vagy távozzanak”. A kormányfő szerint a salátarendelet intézkedései reményt nyújtanak arra, hogy a kormány 2025-ben is támogassa a nyugdíjasokat az év második felében, a kis keresetűek és a gyermekes családok esetében pedig fokozatosan, akár öt százalékkal is csökkentik a munka adóterhét.

Tánczos Barna: Az intézkedések 95 százaléka az államot érinti

„A salátarendelettel továbbra is ki tudjuk fizetni a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, béreket és juttatásokat, miközben lefaragtuk az állami kiadásokat, megszüntetjük a kivételeket és fenntartjuk a beruházások finanszírozását” – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a tegnapi kormányülést követő nyilatkozatában.

A most elfogadott intézkedések a potenciális kiadások 133 milliárd lejes csökkentését jelentik, ami elengedhetetlen egy fenntartható 2025-ös költségvetés megalkotásához, a bevételek és kiadások felelős egyensúlyához – szögezte le a tárcavezető. „Jogos elvárása a polgároknak és a magánszektornak az állam karcsúsítása és a kiadások csökkentése. Éppen ezért a rendeletben vállalt intézkedések teljes hatásának 95 százalékát az állami kiadások csökkentése teszi ki. A költségvetési kiadások 126 milliárd lejes csökkentésével szemben az adóintézkedések becsült hatása a magánszektorra 7,1 milliárd lejes hozzájárulást jelent. A következő év a szolidaritás éve kell hogy legyen, amelyben a gazdaságnak az állami és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra kell támaszkodnia, egyensúlyt teremtve a kiadások és bevételek között, stabilizálva az államháztartást” – hangsúlyozta. Rámutatott: „Ki kell javítanunk az előző kormány túlköltekezését, hogy kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható költségvetésünk legyen 2025-ben. Értjük az elégedetlenséget, hiszen a járvány, az infláció, az energiaválság és a szomszédban zajló háború sok kihívással szembesítette az embereket. És látjuk az elszabadult államháztartási hiányt is, amely idén megközelítheti a 9 százalékot. Az RMDSZ azért vállalta a kormányzást és a nehéz döntéseket, hogy visszavigyük a józan észt és a polgárok tiszteletét a döntéshozatalba. Ha nem biztosítottuk volna a kormánytöbbséget, nélkülünk káosz lenne.” Tánczos Barna szerint a salátarendeletben foglalt átfogó korrekciók kellenek ahhoz, hogy „biztosítsuk az ország stabilitásának megtartását, hosszú távú fejlődését és a költségvetési hiány fenntartható csökkentését abban a nehéz gazdasági helyzetben, amelybe az előző évek felelőtlen döntései kormányozták az országot”.

Befagyasztják a béreket, nyugdíjakat, gyermekpénzt

A salátarendelet előírásai a kormány által vasárnap közzétett tervezet szerint a következők:

A közalkalmazotti béreket, pótlékokat, étkezési utalványokat a 2024. novemberi szinten befagyasztják, a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni; ez alól a katonák, rendőrök, börtönőrök és hegyimentők képezhetnek kivételt, ők kaphatnak bérkiegészítést a pluszmunkáért, ha nem tudnak 90 napon belül szabadnapot kivenni. A közintézmények és hatóságok 2025-ben nem adhatnak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást, a katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait (különféle kompenzációkat, kártérítéseket vagy lakbértámogatást) szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten. A vakációs utalványok értéke 800 lej lesz, de az csak 1600 lejes turisztikai csomag vásárlásakor használható fel, azaz az eddigi üdülési jegy felét állja az állam, a másik felét az alkalmazottnak kell kifizetnie. Csak azok kaphatják meg, akiknek nettó munkabére havi 8000 lej alatt marad.

2025. január 1-től létszámstopot rendelnek el a közszférában, csak azok az állások tölthetők be, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételek itt is vannak: a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyott állások, a rezidensi állások, a kórházak orvosi állásai és a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó állások betölthetők.

Ugyancsak 2024. novemberi szinten marad a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), az egyetemi ösztöndíj és a sportolók életjáradéka. Az egyetemisták januártól csak a lakhelyük és az egyetemük közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel, az óvodások és elemisták egész jövő évben nem kapnak mézet étrend-kiegészítőként. A nyugdíjak referenciapontjának értéke sem emelkedik a jelenlegi 81 lejről, és a különnyugdíjakat sem növelik az infláció mértékével.

A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.

A magánszektorban megszűnnek az adózási kedvezmények az IT-szektorban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozóknak, az osztalékadó 10 százalékra nő, és 500 ezer euróról 250 ezer euróra csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó adóküszöb. Újra bevezetik az úgynevezett oszlopadót, amelyet az ipari létesítmények után kell befizetni; ez az építmények leltári értékének 1 százaléka lesz, az első befizetések július elseje után esedékesek, és addig még egyeztetnek az érintett iparágakkal.